Március tizenötödike jelkép, a szabadság, a függetlenség, az összefogás jelképe; ezen a napon a magyarság, mint történetében annyiszor, lépést tudott tartani Európával - mondta Szájer József péntek este Győrött.
Az Országgyűlés fideszes alelnöke a Fidelitas és az Összefogás a Polgári Körökért Egyesület március 15-i megemlékezésén mondott ünnepi beszédet a bazilikában.
A politikus 1848. március 15-ét és 1956. október 23-át testvérforradalmaknak, a remény napjainak nevezte. Rámutatott: azokban a napokban felcsillant a remény, hogy a Föld népét nem sanyargathatják, a polgár valódi jogokat kaphat, a művészt nem köti gúzsba cenzúra, s nem idegen hatalmak szabják meg a magyar nemzetnek, hogy merre kell tartania.
Szájer József kijelentette: március 15-e mának szóló üzenete, hogy összefogásra, hazaszeretetre, bátorságra van szükség a nemzet felemelkedése érdekében. - Március 15-e üzeni, hogy álljunk ki nemzeti érdekeink mellett, úgy, hogy közben felemelt fővel legyünk európai polgárok - mondta.
Megítélése szerint a közös Európa álma mindig is a magyaroké volt. - És nem azoké, akik vérbe fojtották forradalmainkat, és akik a diktatúrájukkal évtizedekre kiszorítottak bennünket Európából - tette hozzá.
Hangsúlyozta: nem szabad átengedni az európai álmot azoknak, "akik nemrégiben még a KGST-ben és a Varsói Szerződésben hittek". - Emelt fővel megyünk az unióba, s ott is kiállunk érdekeinkért - szögezte le a fideszes politikus.
Szólt arról, hogy 1848 óta minden március 15-e valamit hozzátett az előzőekhez. - Most Európa újraegyesítése a tét - mondta végül Szájer József.
MTI - fidesz.hu