Zsolnay Vilmos, a "legnagyobb magyar fazekas" születésének 175. évfordulója alkalmából nyílik emlékkiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében szerdán Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.
Az intézmény tájékoztatása szerint a tárlat a magyar kerámiaipar megteremtőjének életét, munkásságát mutatja be.
A kiállításon a Zsolnay Vilmosról és családjáról fennmaradt ábrázolások, írásos emlékek, kiállítási díjak, s az általa feltalált úgynevezett eozinmáz megszületését illusztráló dokumentumok is megtekinthetők.
A június 1-ig látható tárlaton - a tárgyakon keresztül - nyomon követhető a budapesti és pécsi Zsolnay gyár technológiai fejlődése.
A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett Millenniumi Országos Kiállításon szereplő kollekciót még 1896 decemberében Zsolnay Vilmos személyesen ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak. A tárlaton látható dokumentációs anyag a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdona.
Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született Pécsett. Pályáját kereskedőként kezdte, majd élete delén, 1864-ben átvette bátyjától, Zsolnay Ignáctól a Terracotta és kőedénygyárat, amelyet néhány évtized alatt világhírűvé tett.
Első gépesített üzemét saját neve alatt 1868-ban jegyezték be Pécsett, "cement, chamott és tűzálló-agyagárúk gyára" néven.
Ez időtől kezdve nemcsak edényeket, építészeti díszeket gyártott, hanem a kereslethez igazodva a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozott.
Az 1868-as angliai útjának tapasztalatai, valamint az 1873-as bécsi világkiállításon elért sikerek erősítették meg abban, hogy a díszmű- és luxusáru-gyártás irányába forduljon, versenyre kelve kora vezető cégeivel.
Saját kísérleteivel olyan alapanyagokat, mázakat kísérletezett ki, amelyekhez hasonlót csak az élen járó angol Minton gyár, a francia Theodor Deck és a teljes állami támogatást élvező Sevres-i Manufaktúra, vagy a Berlini Királyi Porcelángyár volt képes előállítani.
1874-78 között "magastűzű zománctechnikát" dolgozott ki a világos cseréptestek számára, amely "porcelánfajansz" néven vált ismertté. Ez a találmánya az 1878. évi párizsi világkiállításon aranyérmet hozott a gyárnak, Zsolnay Vilmost pedig francia becsületrenddel tüntették ki.
A pyrogránit elnevezésű, épületkülsőkön használható kőcserép találmánya mellett legismertebb technikai vívmánya azonban a híres eozinmáz lett, amelynek kísérleteit 1891-től haláláig folytatta Petrik Lajos és Wartha Vince keramikusokkal együtt.
A magyar iparművészet jeles személyisége 1900. március 23-án hunyt el szülővárosában, Pécsett.
MTI - fidesz.hu