Medgyessy Péter szerint Magyarország továbbra is a béke pártján áll az iraki válságot illetően. A miniszterelnök ezt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt hangoztatta ma délelőtt, mintegy fél nappal azután, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azon harminc ország nevét - köztük Magyarországét -, amelyek "nyíltan vállalják az Egyesült Államok támogatását Irak elleni hadműveletében".
Medgyessy Pétert a nagy vihart kavart "nyolcak levelének" január végi aláírása óta kívánta meghallgatni a külügyi bizottság, a miniszterelnök azonban az elmúlt másfél hónapban többször is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének. Medgyessy szerint az inkriminált levél tartalma - amely az amerikai álláspont mellé történő felzárkózásra szólította fel az európaiakat - ma is vállalható. Elmondása szerint az Irakkal szemben várható amerikai hadműveletekhez megfelelő jogi legitimációt biztosítanak már létező ENSZ BT-határozatok. Amint azt magyar kormánytisztviselők minden egyes eddigi amerikai felkérés teljesítésével kapcsolatban elmondták, Medgyessy most is hangsúlyozta: a légtérhasználatra vonatkozó amerikai-brit igény kszolgálásán kívül Magyarország "semmilyen más módon nem járul hozzá" a hadműveletekhez.
A miniszterelnök szavaira reagálva Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke elmondta: Magyarországról olyan kép alakult ki, hogy egy olyan háború egyik legelkötelezettebb híve, amelyre nincsen nemzetközi felhatalmazás: ez a Washingtonban nyilvánosságra hozott, a "hajlandók koalíciójára" vonatkozó amerikai lista után egyértelművé vált. A jelek ráadásul arra utalnak, hogy Magyarország csatlósként vállal részt ebben a háborúban, hiszen nincs tudomásunk arról, hogy valamifél háttéralku jött volna létre az amerikaiakkal a magyar nemzeti érdekek más területen történő érvényesítése érdekében.
Németh Zsolt feltette a kérdést, hogy a kormány bevezette-e a rendkívüli állapotot Magyarországon. Olyan hatásköröket vont ugyanis magához, amelyek az Országgyűlést illetik. A külügyi bizottság elnöke a magyar légtér amerikai és brit fél részére történő átadását említette, amelyről a kabinet a parlament megkerülésével saját hatáskörben döntött. Ha igaz a kormány érvelése, amely szerint egy hatályban lévő 1998-as országgyűlési határozat alapján lehetséges a légtér átengedése, akkor kérdés, hogy miért tiltakozott pár héttel ezelőtt a magyar kormány az amerikaiaknál egy olyan légtérsértés ügyében, amelyet egyébként Washingtonban is elismertek. (A hivatalosan Afganisztánba tartó és Magyarország felett is átrepülő amerikai légijárművek valójában Törökországba indultak.) Hiszen a kormány érveléséből az következik, hogy nem történt légtérsértés - hívta fel a figyelmet Németh Zsolt.
Rockenbauer Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak valójában nincs álláspontja az iraki válság ügyében és sodródik az eseményekkel. Budapest mindig az aktuális erőcentrumhoz igazodik: amikor az USA-val tárgyal, akkor az amerikaiakhoz, amikor uniós államokkal, akkor Brüsszelhez - mondta a bizottság alelnöke. Egyúttal jelezte, hogy a washingtoni listán szereplő harminc állam között mindössze öt uniós ország található.
<i>Illusztráció: Lévárt Tamás - DNP</i>
fidesz.hu