Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika - jelentette ki pénteken Révkomáromban Németh Zsolt.
Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan Fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát.
Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt - hangoztatta Németh Zsolt, aki szerint ez a folytatás "két értelmezésében is fontos a számunkra".
"Most nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre egy egységes magyar nemzetpolitika, hiszen a magyar nemzeti érdekérvényesítést nagyon gátolja az, hogy a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiben nincs meg a szükséges többpárti, összpárti politikai konszenzus" - fogalmazott Németh Zsolt. Kiemelte, hogy az Európai Unió keretei között, "a határok légiesítésében kínálkozó esélyeket a magyar nemzetpolitikának meg kell próbálnia minél nagyobb hatékonysággal kiaknázni".
A háromnapos nyári szabadegyetemi fórum gazdag pénteki programján belül figyelmet érdemlő pontnak ígérkezett Navracsics Tibornak, a Fidesz frakcióvezetőjének magyar belpolitikai körképet megrajzoló előadása. Az előadó és a hallgatóság párbeszédében a szlovák-magyar párhuzamok és különbségek kérdésköre került előtérbe. Az előadó és hallgatósága egyetértettek abban, hogy az a Szlovákia, amelyik 2001-2002-ben még csodálattal tekintett a magyar gazdaság eredményeire mára lényegesen előnyösebb pozícióba került.
"A magyar modell 2002-ig arra épült, hogy viszonylag magas gazdasági növekedés fenntartásával nyújtott jóléti szolgáltatásokat. 2002 után Magyarországon már úgy kínálták ugyanezeket ezeket a szolgáltatásokat, hogy nem tudták fenntartani a magas gazdasági növekedést, ezért az életszínvonal megőrzése érdekében az állam, a költségvetés és a családok szintjén is mindenki elkezdett hitelekért folyamodni. Ezzel szemben a csökkenő gazdasági növekedés következtében egyre nehezebben vált finanszírozhatóvá a jóléti szolgáltatások összessége" - foglalta össze a két ország gazdasága közt előállt különbségekkel kapcsolatos véleményét az MTI-nek Navracsics Tibor.