Következetes költségvetési politika megvalósítása esetén minden reményünk megvan arra, hogy 2007-2008 körül az euró felváltsa a forintot - jelentette ki a fiatal közgazdászok szombaton, Gyöngyösön tartott országos találkozóján Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Hozzátette, hogy ebben a tekintetben nincs nagy távolság a kormány és a jegybank elképzelései között, és a 2007-es dátum szerepel az előcsatlakozási tervben is.
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a közös fizetőeszköz bevezetése különösen előnyös lehet egy olyan kis ország számára, mint Magyarország.
A bevezetés előnyei között említette, hogy az intézkedés - a számítások szerint - hosszú távon 0,6-0,9 százalékkal növeli évente a gazdaság növekedését. Az árfolyamkockázat eltűnése révén növekszik a gazdaság stabilitása, bővül a külkereskedelem és csökken a kamatszint - mutatott rá.
A hátrányok között sorolta fel az önálló monetáris politika felszámolását és a bankjegykibocsátásból származó nyereség megszűnését.
Ugyanakkor figyelmezettet arra, hogy nem könnyű az euró bevezetésének feltételét jelentő kritériumok teljesítése, amelyek közül az egyik legfontosabb az államháztartás hiányának 3 százalékos mértéke. Úgy vélekedett, hogy a legfőbb akadály jelenleg az államháztartás magas hiánya, amelynek csökkentése - értékelése szerint - nem lesz könnyű.
Ennél könnyebben teljesíthetőnek ítélte az infláció mérséklését, amelynek mértéke az MNB prognózisa szerint, megfelelő gazdaságpolitika esetén 2005-re 3 százalékosra csökkenhet - mondta a jegybankelnök.
Járai Zsigmond a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Magyarország ma még nincs felkészülve arra, hogy megfelelően kihasználja az Európai Unió kínálta gazdasági lehetőségeket. Ezért a csatlakozás gazdasági előnyei lassabban fognak jelentkezni, mint a korábban integrálódott országok, például Portugália és Spanyolország esetében.
Közlése szerint az állam bürokratikus működése, a versenyképesség alacsony foka, a szakképzés nem megfelelő szerkezete, az igazságszolgáltatás lassúsága, az idegennyelv-ismeret hiánya, a munkaerő immobilitása mellett a legfőbb gond az aktív keresők alacsony aránya.
Ez azt jelenti, hogy amíg az Európai Unióban a népesség 40-45 százaléka tartja el a lakosságot, addig nálunk ez az arány 36 százalék.
A helyzetet súlyosbítja, hogy közülük 800 ezer ember közalkalmazottként dolgozik, mindez együttesen pedig magas állami elvonásokat tesz szükségessé, ami viszont rontja az ország versenyképességét - mondta Járai Zsigmond.
MTI - fidesz.hu