Az Európai Unió nem tanult a 2006-os orosz-ukrán gázválság tapasztalataiból - jelentette ki Gyürk András az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén benyújtott írásbeli nyilatkozatában.
A fideszes képviselő szerint a jelenlegi válságnak nem lett volna olyan drasztikus hatása, ha a tagországok nem csak a szavak szintjén kötelezik el magukat a közös uniós energiapolitika mellett.
Gyürk András kijelentette: az uniós döntéshozók úgy szembesültek a gázcsapok elzárásával, mintha arra egyáltalán nem lehetett volna számítani. Hozzátette: a minden korábbinál súlyosabb energiaellátási válság talán az utolsó ébresztő a tagállamok számára: lépéseket kell tenniük az energiafüggőség mérséklésére. Az Oroszország és Ukrajna között kirobbant konfliktus nem csupán egy kétoldalú magánjogi vita. Már csak azért sem, mert uniós állampolgárok százmillióit érinti - hangsúlyozta a politikus.
A képviselő szerint a mostani válság nemcsak a közös energiapolitika, hanem az uniós szolidaritás próbatétele is. "A tét most az, hogy a tagállamok túl tudnak-e lépni eddigi, különalkukon alapuló politikájukon. A tét az, hogy képes-e az Európai Unió egységesen megszólalni és cselekedni egy számára létfontosságú ügyben" - jelentette ki.
A politikus úgy látja: az elmúlt napok tétlensége különösen azért fájó, mivel az Európai Bizottság jól határozta meg azokat a lépéseket, amelyek csökkenthetik Európa függőségét. "Csak egyetérthetünk az Energiabiztonsági és Szolidaritási Akciótervben foglaltakkal.
Mielőbbi befektetésekre van szükség az alternatív szállítási útvonalak kiépítése és a meglévő hálózatok összekötése érdekében. Ki kell terjeszteni az energiahatékonysági beruházások támogatását és meg kell erősíteni az energetikai dimenziót a formálódó uniós külpolitikában" - fogalmazott a képviselő.
Gyürk András úgy vélte, a jelenlegi válságnak nem lett volna olyan drasztikus hatása, ha a tagországok nem az utolsó pillanatban eszmélnek és nem csak a szavak szintjén kötelezik el magukat a közös uniós energiapolitika mellett.