Az ombudsmantól egy magányos édesanya kért segítséget. A panaszos gyermeke bűncselekmény áldozata lett. Az asszony fia elvesztése, a lelki megrázkódtatás miatt tolókocsiba kényszerült és ezért nem volt képes időben állami kárenyhítési támogatást kérni. A késve benyújtott kérelmet a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata elutasította és ahhoz sem járult hozzá, hogy a segítséget kérő asszony igazolja a késedelme okát.
Szabó Máté vizsgálatában megállapította, hogy bár az állami kárenyhítésről szóló törvény szerint a késés okát megfelelően igazolni kell, a törvény nem igazít el abban, mi tekinthető "megfelelő igazolásnak". Az Igazságügyi Hivatal szerint az idős kor, a mozgáskolátozottság, a tartós betegség nem tekinthető ilyen körülménynek. Az ombudsman ezért a jogbiztonság követelményére hivatkozva javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek a törvény módosítását és a "megfelelő igazolással" kapcsolatos felfogás, valamint a hiánypótlásra való felhívás gyakorlatának felülvizsgálatát.
A miniszter az ombudsman vizsgálatában azt kifogásolta, hogy a panaszos lekéste a jogorvoslatra megszabott határidőt, az országgyűlési biztos mégis önkényesnek és méltánytalannak nevezte az illetékes hivatal magatartását. Továbbá a miniszter vitatta az ombudsman vizsgálatának törvényi feltételeit is.