Kétharmadot kapott volna június 7-én a Fidesz

2009. június 11. · eredeti forrás

Ha a június 7-i szavazáson leadott voksokkal nem EP-képviselőket, hanem új Országgyűlést választottunk volna, a Fidesz-KDNP 269, az MSZP 56, a Jobbik 46, az MDF pedig 15 mandátumot szerzett volna a Nézőpont Intézet számításai szerint.

Az országgyűlési választáson a polgárok két szavazattal rendelkeznek. Az EP-választáson az országos listára leadott szavazatot a területi listás voksnak feleltettük meg, az egyéni képviselőjelölteknél pedig figyelembe vettük a 2006-os lokális eltéréseket a listás és a személyre leadott szavazatok között. Az így kialakult két szavazatmennyiségből pedig a mandátumszámítási szabályok pontos betartásával modelleztük, hogy néznének ki az erőviszonyok a "június 7-i" Országgyűlésben. A modellezés több tanulsággal járt:

1. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség megszerezhette volna "most vasárnap" egyedül is a kétharmados többséget.

2. Csak Szanyi Tibor és Tóth József szocialista képviselőknek van esélyük (Budapest 19. és 20. számú országos egyéni választókerülete - oevk), hogy egyéni választókörzetben mandátumot szerezzenek, amennyiben a második fordulóban az MDF támogatását is megszerzik.

3. A szocialisták elsősorban az országos és nem a területi listáról szerezhetnének mandátumokat. Budapesten például csak 6 mandátumot szerzett volna az MSZP. Így az EP-választás előtt napvilágot látott területi listák körüli belharcot nem szabad túlértékelni.

4. Az országos listán kiosztható mandátumokért - méreténél fogva - az MSZP-nek elsősorban a Jobbikkal kellene megküzdenie. A Fidesz ugyanis alig rendelkezne töredékszavazatokkal, miután az oevk-kban és a területi listákon is fölényesen győzött volna.

5. Az MDF sikere megmutatja, hogy az országos listáról leszoruló, de helyben befolyásos szocialista politikusok érdekeltek lehetnek egy új, 5 százalékos bejutási küszöböt elérni képes párt alapításában, hiszen így a kompenzációs listáról akár ők is bekerülhetnének.

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2