Párizsban azt latolgatják, milyen megleckéztetésekre kell felkészülnie Franciaországnak, miután Colin Powell amerikai külügyminiszter a két ország kapcsolatainak felülvizsgálatát helyezte kilátásba az iraki amerikai invázióval szembehelyezkedő francia diplomáciai fellépés következményeként.
Hubert Védrine, az előző, baloldali kormánykoalíció volt külügyminisztere szerint a túlzott ingerlékenység sajnálatos megnyilvánulása lenne egy nagy ország részéről, ha Washington megtorlást alkalmazna Párizzsal szemben az iraki háborút ellenző magatartása miatt.
- A világ mindenkié, nem kizárólag a Bush-kormányzat és nem is a Pentagon tulajdona - jelentette ki a szocialista politikus az Europe 1 csütörtök reggeli adásában. Védrine kifejtette, hogy George Bush amerikai elnök csapatának "brutalitásával" szemben Franciaországnak építő javaslatokat kellene szembeszegeznie a párizsi diplomáciát vezérlő nagy elvek hangoztatásán túl.
Védrine szerint időszerű téma a Biztonsági Tanács megreformálása, a testület jelenlegi összetétele ugyanis már nem tükrözi a mai világ erőviszonyait. A tanácsban a jövőben helyet kellene biztosítani Japánnak, Németországnak, Indiának, egy nagy latin-amerikai és egy jelentős arab országnak is.
Az Európa-ellenes Bush című írásában a Le Figaro úgy vélekedik, hogy Washington Párizs elleni dühe, amely egyedül Franciaországot próbálja a bűnbak szerepére kijelölni, legalábbis gyanús, hiszen nem egyedül Párizs kifogásolta az iraki beavatkozást.
A konzervatív lap megkockáztatja, hogy Washington szemében a többpólusú világ francia víziója, az amerikai hiperhatalommal szemben ellensúlyt képező Európai Unió fontos szerepével kapcsolatos francia álláspont az igazi szálka. Elég volt két amerikai ihletésű "levél" (a nyolcak és a vilniusi tizek állásfoglalása) ahhoz, hogy a viszály magvait hintse el előbb a tizenötök, majd a "vén" és a "fiatal Európa" képviselői között - írja a Figaro.
A párizsi újság visszautal arra, hogy az Egyesült Államok az integrációs folyamat kezdetén még támogatta az európai építkezést, mostanára viszont teljes fordulat következett be Washington világszemléletében. Ennek illusztrálására a lap idézi Harald Müller német politológus okfejtését, amely azt tételezi, hogy Washington elébe akar vágni minden olyan komolynak számító konkurens felnövekedésének, amely a jövőben kihívója lehetne az amerikai hatalomnak. Franciaország azért zavaró tényező, mert az Európai Unió emancipálódását szorgalmazza, az amerikaiak tehát megpróbálják elejét venni annak, hogy a szervezet cselekvőképes lehessen. Az unió országai ma már egy hangon szólnak a gazdasági, kereskedelmi, környezetvédelmi és a nemzetközi igazságszolgáltatás témáiban - ami máris túl sok az amerikaiaknak.
Michel Barnier, a brüsszeli bizottság biztosa ugyanebben a gondolatmenetben a La Croix liberális katolikus lap hasábjain fejti ki álláspontját arról, hogy az Európai Unió tervezett közös külpolitikája elképzelhetetlen egy hiteles uniós katonai erő létrehozása nélkül.
MTI - fidesz.hu