Botrány és szégyen

2009. szeptember 21. · eredeti forrás

Csak nem haveri, üzlettársi alapon dől el a külföldön lévő magyar állami vagyon sorsa? - kérdezte interpellációjában a külügyminisztertől Gruber Attila.

E helyzetben, amelybe a kormány számos hibája juttatta nemzeti diplomáciánkat, természetesen érthető, ha a minisztérium igyekszik minden lehetséges eszközzel, például fölöslegessé vált ingatlanok értékesítésével maximalizálni bevételeit. Mindez nem is lenne baj, ha nyílt, átlátható formában, az ország érdekeire figyelemmel történne mindez - kezdte interpellációját Gruber Attila. Sok pletyka kapott szárnyra már korábban is a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet sorsáról, eladásáról is. Hivatalos híradások helyett kiszivárogtatott információk szóltak csak az állami vagyon orosz oligarchák kezébe történő átjátszásáról - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy az illetékes szakállamtitkár ígérete ellenére sem található a tárca hivatalos honlapján az ügyletek minden vonatkozó dokumentuma.

Nem kerülte el a gyanús ügylet az Állami Számvevőszék figyelmét sem, amely az MNV Zrt . 2008. évi tevékenységének ellenőrzésekor botrányos szabálytalanságokra bukkant. A Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlan zártkörű pályázaton történő értékesítése nem adott lehetőséget a magyar érdekeltséggel bíró társaságok pályázati részvételére. Mindemellett az adásvételi szerződés egy korábbi - jogszabályba ütköző, így az ÁSZ megállapítása szerint semmis - szerződésre hivatkozik - számolt be a fideszes képviselő. Az ügyletet ráadásul a pénzügyi tranzakciók adatai alapján már legalább 93 munkanappal azelőtt végrehajtották, hogy azt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta volna, az összeget pedig az a Luxemburgban bejegyzett társaság utalta át, amelyet csak nyolc hónappal később nyilvánítottak az egyébként szabálytalan pályázat nyertesének - sorolta az ügylet furcsaságait a képviselő.

A fideszes politikus a következő kérdéseket tette fel:

- A moszkvai kirendeltség ügyében miért nem érvényesek az átláthatóság és az üvegzseb nemes elvei?

- Csak nem haveri, üzlettársi alapon dől el a külföldön lévő magyar állami vagyon sorsa?

- Hol található a tárca hivatalos honlapján az "ügyletek minden vonatkozó dokumentuma"?

- Volt-e valami oka annak, hogy a Külügyminisztérium gyakorlatilag kizárta a moszkvai magyar társaságokat a pályázatból? Hogy kerülhetett de facto eladásra a nagyértékű állami ingatlan jóval az engedély megérkezése és a pályázat eredményhirdetése előtt?

A külügyminiszter helyett államtitkára válaszolt. Szabó Vilmos beszámolt arról, hogy a kormány döntött az ügyben. Azt hangoztatta, hogy minden jogszerű volt.

Viszontválaszában Gruber Attila feltette a kérdést: ha minden tiszta lenne, akkor az előző államtitkár asszony miért utólag dokumentáltatta le az ügyben keletkezett valamennyi iratot, és miért tartanak vizsgálatot a Külügyminisztériumban?

A fideszes politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament többsége azonban igen.

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2