Hörcsik Richárd keddi napirend előtti felszólalásában Kálvin János születésének ötszáz éves évfordulójára emlékezett.
Kálvin az európai reformáció alakja volt, de munkásságával olyan mélyreható egyházi változásokat indított el, amelyeknek igen komoly társadalmi, politikai és gazdasági kihatásai voltak - emelte ki a fideszes politikus.
Kálvin János 1509-ben a franciaországi Noyonban született, Párizsban dialektikát, teológiát, majd Orléans-ban jogot tanult. 1533-ban jogi doktorátust szerzett. A francia protestánsok üldözése miatt Bázelbe menekült, ahol 1535-ben jelenteti meg élete egyik fő művét, az Institutiót. 1536 júliusában Genfbe ment, ahol hozzákezd a város reformációjához, két év múlva Strassbourgba érkezik, majd 1541-től halálig ismét Genfben dolgozik - fejtette ki Hörcsik Richárd.
Hangsúlyozta, 12 kötetnyi műve között meghatározó jelentőségű volt az egyházi rendtartás.
Hörcsik Richárd szólt arról is, hogy Kálvin felújította a Biblia szerinti presbitériumot, és ő léptette először életbe a zsinat presbiteriánus egyházalkotmányt.
Kifejtette: kidolgozta a város egyházi szervezetét és a polgári törvénykönyvet. A polgárság erkölcseinek megjavítása céljából szigorú törvényeket fogadtatott el.
"Európa gazdasági életében is fordulópontot hozott Kálvin törvényes és méltányos, 5 százalékos kamatjogosságát meghirdető Biblia-magyarázata" - mondta el, hozzátéve: ezzel a modern gazdasági élet indult újára Európában.
Kálvin halála után sem szűnt meg hatása - húzta alá.
Nekünk magyaroknak különösen sok okunk van a megemlékezésre, hiszen Európában ma is az egyik legnépesebb kálvinista egyház tagjait a Kárpát-medence reformátussága adja - szögezte le a fideszes politikus, aki hangsúlyozta azt is: Magyarországon a társadalmi életnek szinte nincs olyan területe, ahol ne lenne kimutatható a kálvinizmus progresszív hatása.