Az EU regionális politikája befektetés

2010. március 5. · eredeti forrás

Az Európai Unió (EU) regionális politikája nem jótékonyság, hanem befektetés, amelynek célja, hogy kiegyenlítse a különböző regionális fejlettségi szinteket - mondta Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa pénteken, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója kihelyezett budapesti vezetőségi ülésének második napján.

Az EU kohéziós politikájával foglalkozó ülést megnyitó beszédében kiemelte, hogy a regionális politikának minden régióra ki kell terjednie. A biztos szerint téves az az elképzelés, amely néhány tagállamban máig jellemző, hogy a szegényebb régiók felkarolása nem jár előnyökkel a gazdagabb területek számára. A régiós fejlesztések a nettó befizetőknek is hasznára válnak, amennyiben például bővülnek a felvevő piacok, és megszűnik a belső migráció - fejtette ki.

Az, hogy mennyire tudják majd biztosítani a régiók közötti egyenlő elbánást, alapvetően attól függ, mennyi pénz jut erre a célra a költségvetésből. A regionális biztos elmondta: intenzív egyeztetést folytat az érintett - a kutatás, az ipar, a közlekedés, a klímaváltozás ügyeiben illetékes - biztosokkal, és integrált megközelítést akarnak alkalmazni a programok kialakításakor.

Johannes Hahn azt mondta, az unió új, Európa 2020 nevet viselő versenyképességi stratégiájában kiemelt szerepet játszik a kohéziós és a regionális politika, alapvető cél, hogy Európát közelebb hozzák az emberekhez. A stratégiában megfogalmazott projektterveket csak a regionális helyi hatóságokkal közösen lehet irányítani és végrehajtani - hangsúlyozta.

Kevesebb stratégiai prioritást kell meghatározni, ám azokat alaposabban, következetesebben kell megvalósítani az egyes régiók közötti különbségek, például az eltérő földrajzi adottságok figyelembe vételével - mondta a regionális biztos.

Johannes Hahn utalt a részben magyar kezdeményezésű Duna-stratégiára, és kiemelte: a jövőben fontossá válnak a makroregionális együttműködések, amelyek - ha megalapozottak - kiegészíthetik az uniós stratégiát. Meg kell nézni, hogy a Balti-stratégia, illetve a most formálódó Duna-stratégia életképes-e, elbírja-e őket a költségvetés, és ha igen, akkor létre lehet hozni további hasonló programokat.

A regionális biztos hangsúlyozta, hogy a vidéki dimenzió nem fog háttérbe szorulni, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az EU lakosságának 80 százaléka városokban él, a városok a legnagyobb energiapazarlók. Ezért különös figyelmet kell fordítani például a tömegközlekedés fejlesztésére, az épületek szigetelésére, az infrastruktúra fejlesztésére.

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2