Törvénytervezet a társadalmi részvételről

Benyújtotta a kormány a társadalmi részvételről szóló törvénytervezetét, kilenc évre választanák a legfőbb ügyészt.

Dátum: 2010-10-16 16:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154153
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:11:53.079640, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Januártól a társadalom legszélesebb rétegei számára válhat lehetővé a jogszabályok előkészítése során véleménye, észrevételeinek kifejtése a társadalmi részvételről szóló törvény tervezete szerint, amelyet szombaton nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője.

A javaslat a jogalkotásról szóló új törvényhez kapcsolódva a jogszabály-előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait kívánja meghatározni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek.

A javaslat rögzíti, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indokolásával együtt. A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.

Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell továbbá társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

Az előterjesztés szerint a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg, illetve a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát.

Az indítvány a társadalmi egyeztetésnek több formáját rögzíti: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést, és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést.

A javaslat alapján a jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi viszonyt alakít ki a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a szakmai, tudományos szervezetekkel, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőivel.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel.

A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat. A javaslat rögzíti azt is, hogy a kormány alkotmányos funkciójának tervezett formában történő ellátása, illetve annak érdekében, hogy minél többen megfelelő időben értesüljenek arról, hogy egy adott időszakban milyen jogszabályok előkészítése várható, a kormány jogalkotási tervet készít és tesz közzé.

A jogalkotási terv tartalmazza, hogy az Országgyűlés soron következő rendes ülésszakához igazodóan az adott fél évben mely törvények és kormányrendeletek előkészítése várható.

Az indítvánnyal új alapokra kívánják helyezni a jogszabályok előkészítése során az érdekérvényesítést, például azzal, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítanak mind a természetes személyek, mind a különböző egyéb szervezetek részére, hogy hangot adjanak véleményüknek.

Az indítvány egyben hatályon kívül helyezi a lobbitevékenységről szóló 2006. évi törvény rendelkezéseit.

Kilenc évre választanák a legfőbb ügyészt

Benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvénymódosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A szombaton benyújtott törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés "kilenc évre választja a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül".

Az indoklás tartalmazza, hogy azért lesz az alkotmánybírákhoz hasonlóan 9 év a legfőbb ügyész megbízatása is, mert az ügyészségnek az Alkotmánybíróság által is hangsúlyozott függetlensége így még inkább kifejezést nyerhet. A szervezeten belülről választást pedig azzal indokolták: korlátozni akarták azt a lehetőséget, hogy külső politikai befolyás eszköze legyen a legfőbb ügyész kiválasztása.

A KIM bevezetné, hogy a megbízatási idő letelte és a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.

Az előterjesztő úgy látja, az ügyészség alkotmányos feladatának folyamatos ellátása olyan követelmény, amely nem teszi elfogadhatóvá, hogy az ügyészi szervezet hosszú ideig nélkülözze elsőszámú vezetőjét, ezért elengedhetetlen, hogy az ügyészség vezetése akkor is teljes felhatalmazáson alapuljon és minden döntés meghozatalára kiterjedjen, ha a legfőbb ügyész megbízatása megszűnik, de nem kerül sor időben új legfőbb ügyész megválasztására - olvasható a javaslat indoklásában.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Kovács Tamás legfőbb ügyész december 13-án tölti be 70. életévét. Ezzel a jelenlegi szabályok szerint a megbízatása megszűnik.