Az alkotmány jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni

Az állam berendezkedését meghatározó alaptörvény, az alkotmány jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke "Az alkotmány preambulumának jelentősége: hazai és nemzetközi aspektusok" című munkakonferencián szerdán Budapesten.

Dátum: 2010-10-20 11:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154319
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:12:52.163175, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Jelenlegi alkotmányunk preambuluma anakronisztikus

Utalt arra, hogy az új alkotmány létrehozása "nagy munka, több szálon fut, (...) különösen sajátos folyamat", s vita folyik arról, hogy "a preambulum milyen módon része az alkotmánynak". A preambulum az alkotmányt részben bevezeti, részben feltárja azokat a történelmi távlatokat, amelyeken egy több mint ezer éves állam alkotmányának nyugodnia kell - fogalmazott.

Kukorelli István alkotmányjogász professzor, volt alkotmánybíró előadásában elmondta: történeti anakronizmus a jelenlegi preambulum, az Aranybulla, az 1848-as áprilisi törvények és az 1946-os, az államformáról szóló törvény ugyanakkor "tanulságos preambulumokat tartalmaznak".

Annak a véleményének is hangot adott, hogy rövid, tömör preambulumra van szükség. Kétségesnek nevezte ugyanakkor, hogy a demokrácia legfontosabb értékeinek felsorolását meg kell-e tenni a bevezetésben.

Mint mondta, a preambulum történeti részének alapvető célja, hogy "a nemzeti összetartozást és identitást kifejezze", egyebek mellett a fontosabb nemzeti ünnepek és szimbolika ismertetésével. Az ünnepek közül az államalapítás (augusztus 20.), a modern polgári parlamentarizmus létrejötte (március 15.) és az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az alkotmányos rendszerváltozás napját (október 23.) tartja fontosnak megemlíteni a preambulumban.

A korona az állami jogfolytonosság kifejezője, az ezeréves identitás jelképe

Máthé Gábor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke elmondta: a Szent Korona a hatalommegosztás rendjének eszközeként szerepel a magyar közjog történetében. A korona a XV. századtól a királyok legitimitását és a magyar államiságot fejezi ki - mutatott rá a professzor, hangsúlyozva, hogy a korona az államszuverenitást testesítette meg, az ezt alkotó nemzetet 1848-ig a nemesség képviselte, utána pedig a szabadságjogokkal rendelkező nép. A két világháború között a korona nevében hozták a döntéseket a nemzetgyűlésben - fűzte hozzá.

Megjegyezte: az 1946-os, a köztársasági államformáról szóló törvényben "a Szent Korona-tan történettudományi értékké finomodott". Ez azonban - folytatta - nem zárja ki, hogy a korona az állami jogfolytonosság kifejezője, az ezeréves identitás jelképe legyen, ezt fejezi ki az Országház épületében való elhelyezése is.

Sok EU-tagállamban nincs preambuluma az alkotmánynak

Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója rámutatott: az európai unió tizenegy tagállamában nincs az alkotmánynak preambuluma: többek között Svédországban, Finnországban, Cipruson, Hollandiában, Romániában és Máltán. Néhány államban tömörek, kilencben pedig összetett, hosszabb szövegűek a preambulumok. A görög alkotmány preambuluma erőteljesen utal a kereszténységre, Írországé pedig a nemzet függetlenségére törekvését ecseteli.

Spanyolországban, Portugáliában a korábbi diktatórikus rezsimmel szembeni állásfoglalás miatt van hosszú preambuluma az alkotmánynak. A volt szocialista országokban a nemzeti önazonosságtudatot határozzák meg a preambulumban, számos esetben az államiság önállóságát alátámasztva - fejtette ki Fekete Balázs.

Michael Silagi, a göttingeni egyetem tanára a német alkotmány preambulumáról elmondta: az a német egység tényét is rögzítette, és kimondta, hogy a németek egyenlő partnerek az egyesült Európában. A preambulum "minimálisra csökkentette a vallásra való hivatkozást" az ideológiai semlegesség jegyében - tette hozzá.

Vörös Imre volt alkotmánybíró, az MTA levelező tagja az Alkotmánybíróság azon döntései közül elemzett néhányat, amelyek az alkotmány preambulumára hivatkoztak.

A rendezvényen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök (aki szintén tagja az új alkotmány koncepcióját kimunkáló bizottságnak), Stumpf István alkotmánybíró és Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.