Rögzítenék a bírósági ítéletek nyilvánosságának elvét
Az önkormányzatokkal kapcsolatos jogkörök kerüljenek át az Alkotmánybíróságtól a közigazgatási bírósághoz - tartalmazza az alkotmány-előkészítő bizottság igazságszolgáltatási munkacsoportjának szerdán kiadott részkoncepciója. Az ajánlás az alaptörvényben rögzítené a bírósági ítéletek nyilvánosságának elvét.
Dátum: 2010-10-20 19:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154351
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:13:02.900218, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A részkoncepció szerint minden frakció egyetértett azzal, hogy az új alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné.
A pártok ugyancsak az alaptörvényben rögzítenék a bírósági ítéletek fő szabály szerinti nyilvánosságát és a bírói függetlenség garanciáit. Bekerülne az alkotmányba az is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a büdzsé.
A parlamenti többség több mint kétharmada egyetért azzal, hogy ellenzéki tagja is legyen az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amelynek munkájában jelenleg csak kormánypárti politikusok vesznek részt. Érdekesség, hogy a vonatkozó javaslatot a Fidesz, az MSZP és a Jobbik képviselői pártolták, a KDNP és az LMP nem.
A frakciók képviselői megállapodtak abban, hogy az Országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző jogkörét bővíteni kell, valamint hogy az új alaptörvénynek a jelenleginél pontosabban szükséges rögzítenie a parlament és a legfőbb ügyész viszonyát.
Egyetértés volt abban is, hogy a jogszabályok utólagos ellenőrzését változatlanul bárki kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál (Ab). Ugyanakkor az MSZP egyedül maradt elképzelésével, hogy az Ab a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait is felülvizsgálhassa.
Hasonlóképpen nem támogatta a többi frakció a Jobbik azon javaslatát, amely féléves eljárási időt szabott volna az Ab döntéseinek.
Bárándy Gergely, a munkacsoport szocialista vezetője azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt kilenc helyett egyaránt hat évre válassza az Országgyűlés. Az MSZP képviselője - az LMP egyetértésével - kizárná a főbíró, a legfőbb ügyész, az alkotmánybírák és az ombudsmanok újraválaszthatóságát, míg a Lehet Más a Politika a megyei bíróságok és az ítélőtáblák vezetőinek újbóli kinevezését sem engedélyezné. Ezek a javaslatok nem nyerték el a kormánypárti képviselők támogatását.
A kormánypártok nem pártolták az MSZP és az LMP azon kezdeményezését sem, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés csak bírói döntés alapján legyen alkalmazható.
A Jobbik a munkacsoportban azzal az előterjesztéssel élt, hogy a bíróságok "a Szent Korona nevében" hirdessenek ítéletet, ezt azonban a többi frakció nem hagyta jóvá. Ahogyan azt sem, hogy "a pártállami személyeket" a bíróságok vezető tisztségeiből távolítsák el.
A munkacsoport nem foglalt állást a bíróságok történeti megnevezésének visszaállításáról, így a járásbíróság, a törvényszék és a kúria elnevezés újbóli használatáról, ellenben rögzítette, hogy a hatályos szabályozással megegyezően maradjon fenn a bírósági szervezeti szintek meghatározása.
Minden párt képviselője egyetértett azzal a megállapítással is, hogy az országgyűlési biztosok egyenlők, egymástól függetlenek, ugyanakkor ellentétes ajánlást nem adhatnak ki.
Az ÁSZ- és az MNB-elnök felelősségéről is rendelkeznének
Az alkotmányban rögzítené az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felelősségét minden mulasztásért és törvényellenes eljárásáért a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának közpénzügyi munkacsoportja. A részkoncepció egyebek mellett kimondja: az állam adóssága nem nőhet az inflációnál nagyobb mértékben.
A dokumentum rögzíti, a kincstári vagyon elidegeníthetetlen, valamint azt, hogy az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a közvagyonnal törvényesen és hatékonyan kötelesek gazdálkodni.
A testület álláspontja szerint egyetlen generáció sem hagyhat a következő generációkra több adósságot, mint amit megörökölt. Az állam adóssága nem nőhet jobban, mint az infláció - írják.
Azt javasolják, hogy az új alkotmány utaljon arra: az Országgyűlés fenntartható, az európai uniós szabályokkal összhangban álló költségvetést fogad el. A büdzsével kapcsolatban azt is kimondanák: ha a költségvetést a pénzügyi év március 31-ig nem fogadja el, a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
A közpénzügyi munkacsoport azzal egészítené ki a jelenlegi alkotmányos szabályozást, hogy az ÁSZ és az MNB elnöke felelős minden mulasztásért, törvényellenes eljárásért, amit maga követett el vagy amiről bár tudomása volt, de nem tájékoztatta róla az Országgyűlést.
Az MNB nem fogadhat el utasítást a kormánytól vagy - az Európai Központ Bank kivételével - az Európai Unió intézményeitől - ezt a rendelkezést is beépítenék az új alkotmányba.
Az alaptörvény jelenleg több számvevőszéki alelnök megválasztását teszi lehetővé, ezzel szemben a munkacsoport azt javasolja, csak egy ÁSZ-alelnök legyen.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének címzett levélben Nyikos László, a munkacsoport jobbikos vezetője hangsúlyozza, a tagok egyetértésre jutottak a részkoncepciót érintően.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkacsoportjainak szerdáig kellett elkészíteniük a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat. Ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja. Ezt követően az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, s ezt tárja majd az Országgyűlés elé a bizottság december 15-e után.