Magyarországon is múlik, merre halad az EU az elnökség alatt

Bár a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség programját javarészt a már folyamatban lévő ügyek, a korábbi elnökségről áthúzódó feladatok határozzák meg, de Magyarország is hozzátehet valamennyit az EU teendőihez az elnöksége alatt - mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön, a Parlamentben rendezett konferencián.

Dátum: 2010-10-21 10:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154373
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:13:10.619055, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A civil szervezeteknek szervezett tanácskozáson és vitanapon a tárca vezetője hangsúlyozta: bár a magyar érdekek érvényesítésére nem az elnökség a legkiválóbb alkalom, de van lehetőség arra, hogy "mégis az ország számára kedvezően alakuljanak a dolgok". A miniszter szerint ehhez be kell építeni a magyar érdekeket az integrációs érdekrendszerbe. Példaként a kohéziós politika megerősítését említette, amelyre mindenképpen szükség van az EU versenyképességének javításához, de a kohéziós források Magyarországnak is fontosak.

Egy másik lehetőség, hogy új témákat kell bevezetni az unióban, amelyek Magyarország érdekeit is szolgálják - mondta Martonyi János, hozzátéve: ilyen lehet a vízpolitika, amely egyben az országnak is fontos, a Duna-medencében található ivóvízkészletek megőrzését is jelenti. Hasonlóan jelentős a kulturális sokszínűség támogatása is, amely nemcsak az egyének, hanem a közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzését is jelenti - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: éppen ebben a sokszínűségben rejlik Európa lényege. Ugyanakkor, ha az elnökség kihívásainak jól megfelel az ország, az mindenképpen emeli a tekintélyét, a befolyását, és megkönnyíti az érdekérvényesítést a későbbiekben - emelte ki a külügyminiszter, megjegyezve, az elnökség jó alkalom arra, hogy Magyarország bebizonyítsa, nemcsak a saját, hanem az unió ügyeit is képes hatékonyan intézni.

Ezért is nagyon fontos, hogy a politikai pártok egyetértenek abban: az elnökség idejére háttérbe kell szorítani a belpolitikai vitákat, és az elnökséggel járó feladatokat nemzeti egyetértés keretében kell ellátni - összegezte Martonyi János a szerdai parlamenti vitanap és az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésének eredményeit.

A külügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökségi program az emberi tényezőre épül, közelebb kívánják hozni az uniót a polgárokhoz, hiszen sokan, más tagállamokban is, nehezen látják át az EU működését. Az emberi tényező azért is nagyon fontos, mert bár az unió célja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése, azt megnehezíti az elöregedő népesség - magyarázta. Ezért is lehet fontos téma a családpolitika, de a romaintegráció, a szegénység elleni küzdelem is nagyon jelentős kérdés - fűzte hozzá.

Mindezeken túl a magyar elnökségi program főbb témái a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás, az európai közös politikák - például az agrárpolitika, a kohéziós politika és az energiapolitika -, valamint a polgárok mindennapjait érintő jogharmonizációról szóló stockholmi program előrelendítése, illetve az EU külkapcsolatai lesznek - mondta a külügyminiszter.

A parlamenti békét támogatják a pártok

Azt a parlamenti békét, amelynek elérését a kormány a magyar EU-elnökség sikere érdekében meghirdetett, úgy tűnik, támogatják a parlamenti pártok - állapította meg Győri Enikő, az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár a civil szervezeteknek rendezett EU-konferencián.

Utalt arra, hogy világlátásban természetesen vannak eltérések, stílusokban érezhetők jelentős különbségek, de senki nem vitatja: közös érdek, hogy Magyarország tisztességgel helyt álljon az EU-elnökségi feladatok végrehajtásában. Minden magyar állampolgár érdeke, hogy a magyar EU-elnökség sikeres legyen - hangsúlyozta.

A Külügyminisztérium által "A magyar soros EU-elnökség prioritásai" címmel az Országház felsőházi termében rendezett tanácskozásra mintegy kétszáz civil szervezet háromszáz képviselőjét hívták meg.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar EU-elnökség azt fogja üzenni Európának, hogy Magyarország egy gazdag, innovatív, kreatív ország, amely több ezer éve Európa része, számtalan szállal kapcsolódik hozzá. A magyar elnökség arra is fel fogja hívni a figyelmet, hogy az Európai Unió nem automatikusan jó, hanem akkor, ha mi magunk hajlandók vagyunk tenni azért a közösségért, amelyhez tartozunk (...) ha aktívak, cselekvőképesek vagyunk - fogalmazott.

Győri Enikő azt mondta, hogy a sok országot összekötő Duna szinte a magyar elnökség jelképévé válik. A magyar elnökség végén elfogadandó Duna-régió stratégia kapcsán kifejtette: nemcsak környezetvédelemről és közlekedésről van szó, hanem arról is, hogy "létezik egy dunai identitás, egy közösség (...) hogy jól ismerjük egymást, és erre büszkék is vagyunk". Elmondta, a tervek szerint Duna menti kulturális együttműködési programot indítanak. Azt szeretnénk üzenni az egész Európai Uniónak, hogy a helyi, a regionális és az európai identitás egymást kiegészítő dolgok, a többszörös identitás igenis lehetséges, a gazdagság forrása - hangsúlyozta.

Kitért arra: lesz egy Dunán közlekedő "kulturális hajó", és júniusban nagy Duna-partit rendeznek a régió országai közötti jobb együttműködés ünneplésére.

Győri azt is elmondta, a magyar elnökség programjainak jelentős tematikus csoportja lesz az a rendezvénysorozat, amelyet az önkéntesség európai éve jegyében tartanak. Külön programok készülnek a hagyományos kultúrák együttéléséről is. A magyar elnökséghez egy szép évforduló is kapcsolódik: Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából Európa-szerte sok koncert lesz, hogy megemlékezhessünk arról a zeneszerzőnkről, aki Európában a magyarságot, Magyarországon pedig az európaiságot képviselte - mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte: a magyar EU-elnökség alatt Európa fővárosaiban be fogják mutatni azon kiváló magyar művészek - fotósok, filmrendezők, képzőművészek - alkotásait, akik az utóbbi évszázadokban gazdagították a kontinens kultúráját.

Az államtitkár kifejtette: a kormányzat és a civil szféra hatékony együttműködése jelentős mértékben járulhat hozzá az első soros magyar EU-elnökség sikeréhez. A civil szervezetekkel való együttműködés kapcsán ugyanakkor megjegyezte: Magyarországon régi beidegződés, hogy az emberek állami gondoskodást várnak el. Ettől nagyon gyorsan meg kell szabadulni - jelentette ki, és örömmel állapította meg, hogy már működnek valós, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező civil szervezetek.

Arról is szólt, hogy a fiatalok körében meglehetősen alacsony a civil szervezetekben való részvételi hajlandóság, és ennek megváltoztatása közös feladat. Mint fogalmazott, nem elég dolgozni a fizetésért, "aktívan kell dolgozni, hogy emberibbé tegyük a bennünket körülvevő világot".

Győri Enikő kifejtette, hogy a magyar EU-elnökség partnerségben és átláthatóságban gondolkodik a civil szervezetek vonatkozásában. Martonyi János külügyminiszterhez hasonlóan elmondta, a kormány meghallgatja a civil szervezetek véleményét arról, hogy az EU-elnökség a megfelelő problémákkal foglalkozik-e. Hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy az EU-elnökség eseményei minden állampolgár számára érthetőek és követhetőek legyenek.