A választói akarat teljesítéséről szól a különadó ügye
A Fidesz frakcióvezetője aláhúzta: az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát.
Dátum: 2010-11-02 18:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154874
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:49:23.336125, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Lázár János ezt kedden mondta a parlamentben, az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának általános vitájában. A két előterjesztés rögzítené: nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely országos népszavazással sem változtatható meg.
A Fidesz-frakcióvezető expozéjában indoklásképpen - utalva a különadóról szóló törvény ismételt beterjesztésére - azt mondta, ideiglenes, gyors megoldásra van szükség, ami ugyan "nem a legszebb, nem a legelegánsabb", de hatékonynak kell lennie, amíg nem születik meg az új alkotmány. A mai magyar alaptörvény ugyanis lehetővé teszi - fogalmazott -, hogy emberek csődbe vitt vállalatok igazgatóiként több száz millió forintos végkielégítéssel távozzanak.
A szocialisták kormánya az elmúlt nyolc évben olyan szabályokat vezetett be az állami cégek, intézmények működésében, amelyek rosszul működő gazdasági társaságok esetén is - az ország gazdasági helyzetében - megengedték, hogy "horribilis, tíz- és százmilliós nagyságrendű" végkielégítéseket fizessenek ki - fejtette ki Lázár János, példaként említve a BKV-ügyet, de megjegyezte, hogy a politika csúcsain lévők, korábbi kormánytagok is érintettek. Ha csak a Fideszt vesszük, hárommillióan szavaztak az országgyűlési választáson arra a programpontra, hogy visszaszedik ezeket a pénzeket - hangsúlyozta.
Közölte, október 31-ig mintegy egymilliárd forintot kellett volna 98 százalékos különadóként befizetni az államkasszába, az Alkotmánybíróság döntése miatt azonban - amellyel megsemmisítette a különadót - ebből az összegből egy fillér sem folyik be.
A politikus hangsúlyozta: a különadóról szóló kezdeményezés alapvetően nem azokra vonatkozik, akik több évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkeznek közalkalmazottként. Példaként hozva Hódmezővásárhelyt - ahol polgármesterként dolgozik - Lázár János azt mondta, a városban 700 pedagógus dolgozik, akik közül 7 esne a jogszabály hatálya alá, "de miután eszünk ágában sincs a munkaviszonyukat megszüntetni", az ő szempontjukból értelmezhetetlen e törvény. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "amikor egy munkáltató arra kényszerül, hogy elbocsásson embereket, akkor alkalmassági szempontokat is figyelembe vesz, és (...) ha egy munkáltató megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, akkor korántsem biztos az, hogy a kétmillió forint feletti végkielégítés az értelmezhető"; a kétmillió forint sem kevés pénz.
A frakcióvezető megerősítette, szerdán találkozik szakszervezetekkel az ügyben, és megoldási javaslatokat, véleményeket kér tőlük.
Az ellenzék pártpolitikai célokra használta a vitát
A vitát követően Lázár János zárszavában azt mondta: az ellenzék "legkevésbé sem segítőkészen" állt az általa benyújtott törvénymódosításokhoz, ehelyett "pártpolitikai célokra" használta fel a szerinte a választói akarat teljesítéséről szóló javaslatok vitáját.
A Fidesz frakcióvezetője megvédte a vitában elfogultsággal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnököt. Az emberi tisztesség szabályai szerint járt el múlt pénteken elmondott televíziós beszédében - fogalmazott. Továbbá arra kérte Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét, hogy az általa tanúsított "diktatórikus" magatartás helyett legyen tekintettel az igazság övétől eltérő megközelítéseire is. Hozzátette: nem hiszi, hogy a szocialista képviselők komolyan gondolják vádjukat, mely szerint a Fidesz el szeretné lopni a magánynyugdíj-pénztártagok 2.700 milliárd forintos vagyonát.
A javaslatok részletes vitáját szerdán folytatja le az Országgyűlés.