Járai Zsigmond: Nem reális az euró 2007-re
Az euró magyarországi bevezetésére az eredetileg tervezett 2007 helyett csak 2008-2009-ben reális az elképzelés. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke erről szerdán Kecskeméten a Polgári Körök által rendezett fórum előadójaként beszélt.
Dátum: 2003-05-21 20:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10749
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:21:04.808237, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az eurózónához való csatlakozásnak vannak feltételei, amelyektől 2002-ben nagyon eltávolodtunk, 2003-ban pedig nem közeledtünk olyan ütemben, mint azt eredetileg terveztük - mondta.
Kiemelte: a gazdasági növekedés nem rossz, hiszen az európai uniós országok 0-1 százalék körüli növekedéséhez képest jó, a növekedés szerkezete azonban rossz, mert nem az export bővüléséből, hanem a belső fogyasztás és a költségvetési kiadások növekedéséből adódott. - Az ilyen növekedés tovább nem tartható fenn - szögezte le. Hozzátette: ezt a kormány is tudja, a közelmúltban született is egy kompromisszum a jegybank és a kormány között.
Természetes konfliktus
- A cél a költségvetési deficit csökkentése és valamiféle megállapodás a munkaadókkal és a munkavállalókkal a bérnövekedésnek a teljesítmény-növekedéshez való igazítására - mondta.
Járai Zsigmond kitért arra is, hogy a kormány és a jegybank közötti viták természetesek, ez más országokban, még az Amerikai Egyesült Államokban is így van.
Rámutatott: a kormánynak számos más célja és szempontja is van, például a munkanélküliség kezelése, a jegybanknak pedig az a feladata, hogy a forint értékállóságát biztosítsa.
Alacsony inflációra számítanak
Nagy eredményként értékelte: az áremelkedések üteme ma 5 százalék alatt van, az elmúlt hónapban pedig 4 százalék alatt volt Magyarországon.
Reményei szerint az év végéig az 5 százalék alatti 4,5-4,6 százalékos ütemet tartani lehet, ami - mint mondta - emlékezete szerint az elmúlt 20-25 év alatt a legalacsonyabb árnövekedésnek fog számítani Magyarországon.
Járai Zsigmond a fórum előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: "kétségtelenül szükség van a bérek európai uniós bérszínvonalhoz történő felzárkóztatására, de ehhez nagyon hosszú időre - megítélése szerint - 15-20 évre van szükség.
Euró: több előny, mint hátrány
Az unióhoz képest csak annyival emelkedhet gyorsabban a magyar bérszínvonal átlaga, amennyivel a termelékenység gyorsabban emelkedik, ami ma a számítások szerint 3 százalékkal gyorsabb növekedést jelent.
Az euró előnyeiről szólva elmondta: sokkal stabilabb pénz, mint a forint, hiszen egy nagy gazdasági térség stabil és erős pénze, aminek bevezetése után Magyarországon gyorsabb lenne a gazdasági növekedés, könnyebb lenne az export és alacsonyabbak lennének a kamatok a gazdaságban.
Hozzáfűzte: az euró bevezetésével valóban elveszítenénk az önálló monetáris politika lehetőségét, hiszen nem mi döntenénk arról, hogy mi történjen az euróval, és nem mi határoznánk meg a kamatokat, de az előnyök ezt a hátrányt bőven ellensúlyoznák.
Járai Zsigmond az MTI-nek hangsúlyozta: az erős forintnak döntő része volt az infláció ütemének leszorításában.
Kétségtelen, hogy a magyar vállalatok egy része, köztük a magyar konzervgyárak is nehéz helyzetbe kerültek, de ez nemcsak a forint erősödése, hanem a béremelkedés és a dollár gyengesége miatt is történt - tette hozzá.
MTI - fidesz.hu