November 4.: '56 áldozataira emlékezünk

A Himnusz hangjaira felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság lobogóját csütörtök délelőtt, a nemzeti gyásznapon Budapesten, a Kossuth téren. Az eseményen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.

Dátum: 2010-11-04 08:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=154943
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:49:46.562892, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utcai harcaiban elesett ismeretlen hősök tiszteletére állított fehér márványkeresztet csütörtökön a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) Budapesten, a Fiumei úti nemzeti sírkertben.

Rétvári Bence igazságügyi államtitkár beszédében hangsúlyozta: az 1956-ra emlékezés során nem szabad csak pár "nagy névre" visszagondolni, hiszen azzal távolivá válhat ez a kizárólag "hétköznapi emberek" által végrehajtott forradalom. Mindenkinek meg kell találnia "saját '56-ját", felelevenítve az igazi hősöket azokat, akik bármiféle külföldi minta vagy nagy államférfiúi előkészítés nélkül lettek a szabadságharc kulcsfigurái - fogalmazott.

Az ország iránti tisztelet helyreállítása érdekében jelenleg is az 54 évvel ezelőttihez hasonló méretű nemzeti összefogásra van szükség - mondta az államtitkár. Az ismeretlen hősök emlékére emelt, fehér márványból készült keresztet az 1956-os fegyveres összecsapásokban résztvevő Szécsi István ajánlotta fel családja nevében.

Az adományozó elmondta: a kereszt egykor dédszülei sírja felett állt. Miután felszámolták a temetőt, a család úgy döntött, hogy a keresztnek nem is lehetne szebb sorsa, mint az, hogy az 1956 őszén elesett ismeretlen forradalmárokra emlékeztessen. Az eseményen Mádi Jenő, a Pofosz elnöke és Rétvári Bence mellett a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Pesti Srác Alapítvány és az 1956 Öröksége Alapítvány képviselői is elhelyezték koszorúikat.

"Akik megállították a forgószelet"

Az '56-os hősök tettükkel visszaadták a nemzet önbecsülését, amire már lehet építeni - közölte Simicskó István honvédelmi államtitkár csütörtökön a tárca által szervezett megemlékezésen, Budapesten.

Az államtitkár a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján a XXIII. kerületi Juta-dombnál felállított katonai emlékműnél azt mondta: az a rendszer, amely ellen 1956-ban felkeltek az emberek, a rettegés és a félelem, az elnyomás és a bizonytalanság, a besúgás, az ÁVH és az ÁVO rendszere volt.

Mint hozzátette, a magyar nemzet nyolc év alatt fel tudott állni, és bebizonyította a mostani generációnak és az egész világnak, hogy képes kiállni az igazáért. Nem sok olyan nemzet van a világon, amely ilyen bátran és hősiesen ki mert állni a hatalmas túlerővel szemben - jelentette ki Simicskó István.

Rámutatott arra: az emlékmű azoknak a soroksári, pesterzsébeti nemzetőröknek, felkelőknek és esztergomi légvédelmi tüzéreknek állít emléket, akik ott harcoltak a Juta-dombnál 54 évvel ezelőtt a szovjet tankokkal szemben. Az államtitkár kitért arra: nem sok katonai győzelme volt a honvédségnek 1956-ban, de a Juta-dombnál győztek, az a művelet sikeres volt, ezért az ott egykor szolgálatot teljesítő katonákat, nemzetőröket a legmagasabb elismerés kell, hogy övezze.

Mint a megemlékezésen elhangzott, 1956. november 4-én megindult a szovjet hadsereg Forgószél nevű hadművelete. Ugyanezen a reggelen egy szovjet zászlóalj és az ahhoz csatlakozó, magyar államvédelmi katonákból álló konvoj jelent meg a Juta-dombnál felállított magyar állás előtt. Útjukat nem tudták folytatni, mert a forradalomhoz csatlakozó katonák és a nemzetőrök meghátrálásra kényszerítették a konvojt. A győztes összecsapás nem maradt megtorlás nélkül: 1958-ban tizenegy olyan magyar katonát ítéltek halálra, aki részt vett a juta-dombi ütközetben; közülük hetet kivégeztek.

Nemzetőrjelvényeket adtak át Budapesten

Összesen 32 egykori nemzetőr kapott kitüntetést csütörtökön Budapesten, a hadtörténeti múzeumban - közölte az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsa. Tájékoztatásuk szerint az ünnepséggel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy 1956. november 4-én a szovjet intervenció nem tudta elsöpörni az ellenállást, a küzdelem tovább folyt fegyveres harc, sztrájkok, tüntetések formájában.

Mint írták, az eredeti jelvény Király Béla, a Nemzetőrség egykori főparancsnokának utasítására készült a magyar Állami Pénzverőben, mindössze három példányban. Az 1956-os numizmatikai ritkaság a gyártótól került a hadtörténeti múzeum gyűjteményébe 1957 elején. A jelvény a forradalom és szabadságharc leverése miatt már nem készült el a tervezett nagyobb számban - olvasható a közleményben.

Az államfő lerótta tiszteletét a háromszázas parcellánál

Schmitt Pál köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben koszorúzott csütörtökön, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 54. évfordulóján, a forradalom áldozataira emlékezve.

Az államfő a nemzeti gyásznapon először a háromszázas parcellánál található központi sírhelynél helyezett el koszorút, majd Nagy Imre egykori miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjánál rótta le kegyeletét.

Átadták a Mindszenty Emlékérmeket

Az Országházban 11 órakor adták át a Mindszenty Emlékérmeket, ugyanakkor kezdődik a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének megemlékezése Szerbia és Montenegró nagykövetsége előtt, annál az épületnél, amelyben a miniszterelnök annak idején menedékjogot kért családjával és politikustársaival.

A Pofosz a Fiumei úti temetőben emlékezett a szabadságharc hőseire

Az utcai harcokban elesett ismeretlen hősök emlékére délután fél egykor fehér márványkeresztet állítottak a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Pofosz Hagyományőrzők és a Szécsi család a Fiumei úti temetőben. Délután 3 órakor koszorúzást tartanak a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a rendezvényen jelen lesz Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester.

Este 6 órától a Szent István-bazilikában Berkes Kálmán vezényletével elhangzik Mozart Requiem című zeneműve. Az eseményen részt vesz Schmitt Pál köztársasági elnök.

A gyásznap rendezvényeinek zárásaként menet indul 19 óra után a Szent István-bazilikától a Kossuth térre, ahol elhelyezik az emlékezés mécseseit és őrlángra állítják a forradalom lángját.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.

Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.