Pálinkás: Pontosan meg kell határozni az Ab jogkörét

Az MTA elnöke azonban azt sem tartja helyesnek, ha a parlamenti többség konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítja az alaptörvényt.

Dátum: 2010-11-08 09:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155062
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:50:29.823054, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A professzor - aki tagja a miniszterelnök által felkért alkotmány-előkészítő tanácsadó testületnek - a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban elmondta, hogy a jelenlegi alaptörvényben szerepelnek olyan kérdések, amelyek inkább más törvények, vagy a gyakorlati kormányzás körébe tartoznak.

Úgy véli, pontosan meg kell határozni az Alkotmánybíróság jogkörét, s szakmai - nem politikai - vitákban kell arról dönteni, hogy a végleges alaptörvényben szükséges-e azt szűkíteni, ahogyan arról is, hogy korlátozzák-e azok körét, akik a testülethez fordulhatnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: nem tartja helyesnek, ha az alkotmányt konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítják. Az új alaptörvény egyik jelentős kérdésének nevezte, hogyan biztosítható az Alkotmánybíróság számára az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetősége anélkül, hogy ez indokolatlanul a hatékony kormányzás rovására menne.

Az MTA elnöke szerint nem állítható párba az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazási kérdések köre, mert míg az előbbi jogi, tudományos érvek mentén dönt, addig a referendumokon hozott döntések a tapasztalatok szerint sokszor érzelmi alapon, politikai nézetek alapján születnek. Maga az új alkotmány nem lehet népszavazási kérdés, annak elfogadását a hatályos jogszabályok a parlament feladatává teszik.

Az új alaptörvény preambuluma Pálinkás József szerint az átlagosnál várhatóan hosszabb lesz, s abban szerepelnie kell a magyar államiságot évszázadokon át megtestesítő Szent Koronára, valamint a keresztény értékekre, műveltségre történő utalásnak is.