"Új és végleges alkotmánya legyen Magyarországnak"

Az új korszakban a kormányzat nem meghátrál a vállalásai elé került akadályok láttán, hanem megteremti intézkedései alkotmányos alapját - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó kapcsán a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. Az öt éves visszamenőleges hatály ugyanakkor ellenzéki ötlet volt, a kormányoldal most befogadta az ellenzék indítványát - tette hozzá. A határon túli magyarok szavazati joga ügyében még széles körű konzultáció zajlik, a javaslatok beérkezését és kiértékelését követően lehet majd eldönteni, mi kerüljön a törvényjavaslatba, ám a határon túli magyarok státusza addig is fontos kérdés Magyarországon - hangzott el a beszélgetésben.

Dátum: 2010-11-09 12:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155130
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:50:53.297964, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Pontosan abban látszik az új korszak lényege, hogy a kormányzat - az egyik vállalása elé tárt akadály láttán - nem meghátrál, nem tárja szét a kezeit, hanem megteremti az alkotmányos alapját az intézkedésnek" - így reagált Szijjártó Péter a Hattól nyolcig felvetésére, miszerint biztos-e a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó öt éves visszamenőleges hatályának alkotmányos voltában, miközben a visszamenőleges hatályt egyszer már alkotmányba ütközőnek mondta az Alkotmánybíróság.

A politikus megjegyezte: van egy cél, amelyben mindenki egyetért, s amit még az Alkotmánybíróság sem vitatott. Nevezetesen: azokat a végkielégítéseket, amelyeket pofátlanul fizettek ki az elmúlt öt esztendőben, a kormányzat szerezze vissza. "Az emberek igazságérzetét jogosan sérti, hogy állami-önkormányzati cégek, amelyek az emberek pénzéből gazdálkodnak, negyven, ötven, hatvan vagy százmillió forintos végkielégítést fizetnek - lássuk be, sikertelen vezetőknek" - érvelt Szijjártó Péter.

A kialakult helyzetről a szóvivő megjegyezte: új korszak van, de még a régi szabályok érvényesek. "Ha konfliktusba kerül az új korszak meg a régi szabályok, akkor a kormánynak az a kötelessége, hogy azok oldalára álljon, akik az új korszakot megnyitották, tehát az emberek oldalára" - fogalmazott a miniszterelnöki szóvivő, leszögezve, hogy a régi szabályokon változtatni fognak, és ha minden jól megy, tavaszra lehet új alkotmánya Magyarországnak - ekkor már az új szabályok fogják megteremteni az új korszak kereteit.

Inspiratív diskurzus zajlott

Miért nem választották korábban a mostani menetrendet, mind a különadóra vonatkozó megoldási javaslat, mind a szakszervezetekkel való tárgyalások tekintetében? - hangzott a Hattól nyolcig felvetése?

"Az elmúlt két hétben az elmúlt húsz esztendő egyik leginspiratívabb és legeredményesebb diskurzusa zajlott le. Nagyon helyes, hogy sokan elmondták a véleményüket ebben az ügyben, a parlamentben és azon kívül is" - reagált Szijjártó Péter. A javaslatok közül aztán Lázár János frakcióvezető befogadta azokat a részjavaslatokat, amelyek "még erőteljesebben segítettek neki abban", hogy a kormánytöbbség elérje a választók által eléjük kitűzött célokat - hangzott az érvelés. Konkrétumként említette a szóvivő a 3,5 millió forintos összeghatár elfogadását - az állami vezetők kivételével.

Ellenzéki ötlet volt az öt évre visszamenőlegesség

Az öt évre való visszamenőleges hatály pedig az ellenzék soraiból előkerült javaslat - mondta Szijjártó Péter, utalva rá, hogy a Jobbik benyújtott egy ilyen tartalmú módosító indítványt, míg az LMP azt kifogásolta, hogy a tanárok, orvosok végkielégítését megadóztatja a kormányzat, de a BKV-vezérekét nem szerzi vissza. "Hát most tessék, itt van, megfeleltünk az ellenzéki várakozásoknak és vágyakozásoknak is".

A Jobbik ugyanakkor felvetette, hogy bár az adóügyek elévülése öt év, és így a 2002-es év már kívül esik ezen a határon, ám önkéntes alapon a korábbi Fidesz-kormány tagjai is fizessék be az egykor felvett végkielégítésük után a különadót - vetette közbe a Hattól nyolcig műsorvezetője.

Szijjártó Péter úgy reagált: az ilyen kis szélsőséges pártoknak csak ez az eszköze marad, hogy mindig rálicitál az éppen aktuális javaslatokra. "Ők magunk nyújtották be az indítványt, hogy öt évre visszamenőlegesen kelljen visszafizetni a végkielégítések utáni adót. Most, hogy befogadtuk az indítványukat, hirtelen 2002-t akarnak. Kicsit komolytalannak tűnik nekem" - szögezte le a politikus.

Miután a jövőben csak akkor dönthetne adó-, költségvetési- és járulék ügyekben az Alkotmánybíróság (AB), ha ezek az ügyek alapjogokat sértenek, kérdés, hogy a magán-nyugdíjpénztárak ügyében dönthet-e majd a testület vagy sem - hangzott a műsor kérdése.

A járulékok ügyében az a változás, hogy kezdeményezték: az AB egy korábbi döntésének megfelelően a népszavazási tilalmak közé kifejezetten kerüljön be a járulékokról tartandó népszavazás tilalma is. Korábban volt egy népszavazási kezdeményezés, mely járulékot érintett volna. Ekkor az AB azt mondta: a járulékot az adó kategóriába kell beleérteni, amiről pedig nem lehet népszavazást tartani - hangzott a szóvivői válasz.

Az alkotmányt pedig úgy változtatná meg a kormánytöbbség, hogy azokban a kérdésekben, ahol népszavazást nem lehet tartani, az AB-nek csak alapjogi szempontból legyen utólagos normakontrollra lehetősége. "Ha egy gazdasági jogszabály az élethez való jogot, vagy a személyes adathoz fűződő jogot sérti, akkor az a cél, hogy az alkotmánybíróság ott kellő hatállyal fel tudjon lépni" - mondta a miniszterelnöki szóvivő.

Kapnak-e szavazati jogot a határon túli magyarok?

Lesz-e szavazati joga a határon túli magyaroknak? Egyetértés van-e ebben a kérdésben a Fideszen belül, a Fidesz és a KNDP frakciószövetségében? Illetve mi valósulhat meg a számos, e témában felvetett javaslat közül a jövőben? - hangzott a Hattól nyolcig következő kérdése.

"Az a határozott vállalásunk és célunk, hogy új és végleges alkotmánya legyen Magyarországnak, aminek nyilván rendeznie kell minden, az ország szempontjából fontos kérdést. Ilyen fontos kérdés a határon túli magyarok jogállása is" - reagált Szijjártó Péter, természetesnek nevezve, hogy a témáról zajló konzultációban felbukkan sokféle vélemény.

Megjegyezte: három bizottság is dolgozik az új alkotmány előkészítésén. Bejönnek a vélemények többek között a szavazati jog kérdéséről is, és ha a végső előterjesztés elkészül, akkor dől majd el, mi kerül be ezekből a jogszabály-tervezetbe és mi nem - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízióban.