A gazdaság konszolidációja a legfontosabb az EU-ban is

Az Európai Bizottság és a magyar kormány együttes ülésén áttekintik a 2011 első felében esedékes soros magyar elnökség főbb témáit november 17-én Brüsszelben . Magyarország 2011. január 1-jétől lesz az Európai Unió soros elnöke, a tisztséget korábban ellátó Spanyolországgal és Belgiummal triót alkotva közösen látja el az EU elnöki teendőit 2010 januárjától 2011 június végéig.

Dátum: 2010-11-16 10:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155396
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:52:24.264684, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

2010. július 28. - Az Orbán-kormány áttekintette a felkészülést a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökségre. Az ekkor megnevezett legfontosabb témák között szerepelt az uniós gazdaság konszolidációja - a 2010 júniusában elfogadott, s a következő tíz évre szóló, Európa növekedését és versenyképességének megőrzését célul tűző EU2020 stratégia alapján -, és a következő, 2014-ben hatályba lépő többéves uniós költségvetés tervezéséhez kapcsolódó feladatok (várhatóan a magyar elnökség alatt kezdődnek meg az erről szóló tárgyalások). További lehetséges célkitűzésnek nevezték meg az egyes ágazati politikák - a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika, az energiapolitika - megtárgyalását, a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdését, így a nyugat-balkáni országok segítését az EU-integráció felé vezető úton (Horvátország lezárhatja csatlakozási tárgyalásait, Macedónia tagjelölt, Montenegró, Szerbia és Albánia benyújtotta tagfelvételi kérelmét, Bosznia-Hercegovina is potenciális tagjelölt), az Izlanddal megkezdett csatlakozási tárgyalások folytatását, a keleti partnerség országaival (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország) megkezdett kapcsolat megerősítését, utóbbi témájában 2011 májusában a második csúcstalálkozó megrendezését, a vízpolitikát, a Duna-stratégia elfogadását, a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztését, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezését, az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtását, valamint a romakérdést és a gyermekszegénység elleni küzdelmet. Az azóta bejelentett további fontosabb és részletesebb témák:

Adatvédelem, informatika

Szeptember 23. - Tóth László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője egy budapesti konferencián kijelentette, hogy a magyar uniós elnökség egyik témája a biztonság kérdése lesz a digitális világ szempontjából.

Október 13. - Jóri András adatvédelmi biztos a magyar EU elnökség kapcsán azt mondta: 2011 első félévében várhatóan fordulópontjához érkezik az EU adatvédelmi irányelvének felülvizsgálata, s folytatódik az EU-USA adatvédelmi megállapodásainak előkészítése a bűnügyi célból (law enforcement) kicserélt adatok védelmére vonatkozóan.

Belügy

Augusztus 27. - A Salzburgi Fórum tízéves jubileumi, az ausztriai Fuschlban megrendezett ülésén Pintér Sándor belügyminiszter a belbiztonság kérdéskörén belül a szervezett bűnözés visszaszorítását, Bulgária és Románia schengeni csatlakozását, valamint a schengeni övezethez kötődő határregisztrációs rendszer továbbfejlesztését említette a Magyarország európai uniós elnöksége alatti prioritások között.

Egészségügy

Szeptember 15. - Szócska Miklós, a nemzeti erőforrás minisztériumának egészségügyi államtitkára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájának Moszkvában rendezett közgyűlésén elmondta, hogy Magyarország többek között a szakemberek migrációjával összefüggő etikai kérdéseket, az ellátó rendszerek fenntarthatóságának problematikáját, és a gyerekkori védőoltások programjának egyeztetését kívánja kiemelten kezelni uniós elnöksége alatt.

Energetika

Szeptember 6-7. - Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Brüsszelben ismertette a magyar soros elnökség energetikai prioritásait, amelyek között az egységes európai energiainfrastruktúra kialakítását támogató kezdeményezések, a fenntartható fejlődés és energiatakarékosság előmozdítására irányuló törekvések, valamint a fogyasztókkal és a fogyasztói jogvédelemmel kapcsolatos tennivalók szerepelnek.

Fejlesztéspolitika

Október 6. - Fellegi Tamás újabb brüsszeli tárgyalásain úgy nyilatkozott, hogy emelni kell a fejlesztéspolitika - azon belül a kohéziós, vagyis felzárkóztatási politika - súlyát az EU-ban, s a soros magyar EU-elnökség azt tervezi, hogy a témát magasabb politikai szintre, az úgynevezett általános ügyek miniszteri tanácsa elé utalja. A miniszter azt is kijelentette, hogy a kohéziós politikát szolgáló alapok - beleértve a szociális alapokat is - önállóságát fenn kell tartani.

Jog, igazságügy

Szeptember 23. - Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára egy konferencián elmondta, hogy igazságügyi szinten a magyar elnökség tervezett témái között lesz az Európa útjain történő közúti jogsértések rendezése is.

Október 20. - Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár a magyar EU-elnökség prioritásairól szóló parlamenti vitanapon a célkitűzések közt említette a szervezett bűnözés elleni harc magas szinten tartását, az előrelépést a közös európai menekültügyi rendszer terén, valamint a vízuminformációs rendszer működésének megkezdésében.

November 5. - Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Párizsban kiemelte: Magyarország arra szeretné felhasználni soros elnökségét, hogy az Európai Unió mint jogközösség közelebb kerüljön a polgárokhoz. Ennek jegyében előre szeretne lépni a büntető eljárásokban a jogokról és a kötelezettségekről való tájékoztatás európai szintű harmonizálása terén, s szeretné könnyíteni a különböző nemzeti állampolgársággal rendelkező európaiak életét a hagyatéki eljárások vagy a házassági vagyonjog kölcsönös elismertetésével.

Környezetvédelem

Július 30. - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter varsói tárgyalásán a magyar elnökségi program kiemelt területének nevezte a vízpolitikát, a biológiai sokféleség védelmét és az erőforrás-hatékonyságot.

Október 18. - Barsiné Pataky Etelka, az EU Duna Régió Stratégiájáért felelős kormánybiztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kijelentette, hogy Magyarország a Duna stratégia két témakörében (a vízminőség védelme és megőrzése, valamint a környezeti katasztrófák - árvíz, aszály - kivédése terén) kíván koordináló szerepet betölteni.

Közigazgatás

Szeptember 30-október 1. - Brüsszelben a területi közigazgatás korszerűsítését célzó, úgynevezett Magas Szintű Találkozón Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar EU-elnökség kiemelt feladata lesz a többszintű kormányzás kérdése, az EGTC (európai területi együttműködési) csoportosulásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.

Közlekedés

Szeptember 15. - Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár Antwerpenben az uniós tagállamok közlekedési minisztereinek informális tanácsülése alkalmából kétoldalú találkozókon ismertette a magyar elnökségi program főbb közlekedési célkitűzéseit. Ezek között szerepel a vízi áruszállítás részarányának növelése, a gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható belvízi hajózás szerepének erősítése.

Október 22. - Völner Pál az Európai Bizottság mobilitási és közlekedési főigazgatóságának vezetőivel folytatott brüsszeli tárgyalásain a fenntartható és koherens transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kialakítását, a hiányzó infrastruktúra-kapcsolatok kiépítését és a regionális különbségek enyhítését említette a magyar EU-elnökség prioritásai közt. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy várhatóan Magyarország EU-elnöksége alatt adják ki a közlekedéspolitikai új fehér könyvet, a 2011-2020. évi közúti közlekedésbiztonsági stratégia véglegesítését, a belvízi hajózás előmozdításáról szóló NAIADES program félidei felülvizsgálatát, és a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló irányelv módosítását.

Kultúra

Szeptember 8. - Urkuti György, a Külügyminisztérium EU-elnökségi kommunikációs főosztályának vezetője kijelentette, hogy a soros EU-elnökség alatt Magyarország kezdeményező lesz a kulturális sokszínűség megőrzésében, s szeretné előmozdítani, hogy az EU indítson minél több programot az ezt célzó civil kezdeményezések támogatására. Azt is elmondta, hogy a kulturális értékőrzés érinti a határon túli magyarokat és a magyarországi kisebbségeket, valamint Európa más kisebbségeit is.

Szeptember 29. - Az Európai Parlament bizottságai közül elsőként a kulturális és oktatási bizottság tárgyalt Magyarországon a magyar EU-elnökség előkészületeiről az Országgyűlés szakbizottságaival. L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke fontosnak nevezte a magyar hagyományokra és kultúrára jellemző sokszínűség megmutatását, s a kisebbségi politikára - ezen belül a határon túli magyarságra, a kisebbségben élő magyarok kultúrájára, történelmére, jelenlegi helyzetére, nemzeti önazonosságuk és kultúrájuk megőrzésére - való odafigyelést.

Október 20-21. - Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar EU-elnökség prioritásairól szóló parlamenti vitanapon fontosnak nevezte az épített és tájképi környezet megőrzését. Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár a civil szervezeteknek rendezett EU-konferencián azt mondta, hogy a magyar elnökség végén elfogadandó Duna stratégia arról is szól majd, hogy "létezik egy dunai identitás", s ennek jegyében Duna menti kulturális együttműködési programot indítanak. A soros magyar EU-elnökség alatt rendezvénysorozatot szerveznek az önkéntesség európai éve jegyében, a hagyományos kultúrák együttéléséről.

Külügy

Szeptember 13. - Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára Brüsszelben ismertette trióbeli spanyol és belga kollégájával a magyar EU-elnökség szakmai munkájának négy tágabb témakörét: 1. Növekedés, munka és társadalmi felzárkóztatás 2. Erősebb Európa - szolidaritás, kohézió, erős uniós politikák 3. Polgárbarát Európai Unió 4. Bővítés, szomszédságpolitika, külkapcsolatok. Az államtitkár másnap az Országgyűlés külügyi bizottságában kijelentette, hogy Magyarország igyekszik majd Közép-Európa erőteljesebben megjelenítésére az Európai Unióban, s szorosan együttműködik a soros EU-elnökség betöltésében 2011 második felében őt követő Lengyelországgal.

Október 11. - Martonyi János Brüsszelben átadta az EU illetékeseinek a magyar elnökség prioritásainak összefoglalóját egy hivatalos státus nélküli rövid szöveg formájában. A külügyminiszter a magyar stratégia vezérfonalának az emberi tényezőt nevezte, külpolitikai téren Horvátország csatlakozási tárgyalásainak befejezését, a szomszédságpolitikát (benne a magyar elnökség alatt megrendezendő csúcstalálkozóval a keleti partnerség országaival.

Október 25. - Az EU-országok külügyminisztereinek luxembourgi értekezletén Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Martonyi Jánossal tartott kétoldalú találkozóján felkérte a magyar külügyminisztert, hogy a 2011-es magyar elnökség alatt lássa el az unió részéről a társelnöki tisztet az EU-Tádzsikisztán és az EU-Üzbegisztán társulási tanácsülésen.

Október 27. - Martonyi János Egemen Bagis török államminiszterrel folytatott budapesti tárgyalásain támogatásáról biztosította Törökország európai uniós csatlakozását, s közölte: Magyarország javaslatokat tesz annak érdekében, hogy az EU Törökországgal szembeni vízumpolitikája a jelenleginél rugalmasabb és liberálisabb legyen.

Mezőgazdaság

Szeptember 27. - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben az uniós országok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján bejelentette, hogy a magyar EU-elnökség feladata lesz a jogalkotási kompromisszum kialakítása a tagországok között a génkezelt növények termesztési korlátozásának kérdésében. (A végső döntés a környezetvédelmi tanácsé.)

Október 29. - Fazekas Sándor Giovan Battista Campagnola budapesti olasz nagykövettel folytatott tárgyalásain kijelentette, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt kiemelt témaként kezeli a földrajzi eredetvédelmet, és támogatja az erre vonatkozó uniós szabályozás szigorítását. A miniszter támogatta, hogy az unió mezőgazdasági költségvetése legalább a jelenlegi szinten megmaradjon, fontosnak nevezte a vidékfejlesztési politika erősítését, valamint a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését. (Várhatóan a magyar EU-elnökség alatt fogad el állásfoglalást az EU a KAP 2013 utáni működéséről.)

Millenniumi célkitűzések

Szeptember 30. - A Külügyminisztérium közölte, hogy Magyarország az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaira is figyel soros elnöksége alatt. A célkitűzések közül különösen fontosnak tartja az élelmezés biztonságát, a klímaváltozás kezelését, a fenntartható fejlődést, a mezőgazdasági szakmai ismeretek átadását. A magyar elnökség egyik fontos témaköre a víz lesz, így kiemelten foglalkoznának a vízgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok átadásával, illetve az egészségügy fejlesztésével, valamint a védőnő- és védőoltásrendszer kialakításában elért eredmények megosztásával.

Oktatás

November 10. - Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa budapesti sajtóbeszélgetésén közölte, hogy Magyarország soros EU-elnöksége alatt felveti az iskolai veszélyek témakörét.

Romastratégia

Szeptember 16. - Az európai uniós országok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján Orbán Viktor kormányfő kijelentette, hogy az EU-nak saját romastratégiát kell kidolgoznia, és ezzel a feladattal Magyarország soros EU-elnökként foglalkozni fog. (A kérdés a kelet-európai romák csoportjainak Franciaországból való kitoloncolása, illetve az arról Párizs és az Európai Bizottság között kirobbant vita miatt került az Európai Tanács napirendjére.)

Október 20. - Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a magyar EU-elnökség prioritásairól szóló parlamenti vitanapon a romakérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar elnökség feladata lesz összegyűjteni és felkínálni Európának a jó gyakorlatokat egy integrált megközelítés jegyében, amelyben egyszerre foglalkoznak a munkahelyteremtéssel, az oktatással, a lakhatási körülmények javításával és az egészségi helyzet fejlesztésével.

Sport

Október 20. - Czene Attila sportért felelős államtitkár Antwerpenben, az Európai Unió informális sportminiszteri értekezletén azt mondta: Magyarország szeretné, hogy a sport új uniós területként kapjon kiemelt figyelmet, és bekerüljön a 2014-gyel kezdődő új közösségi költségvetési időszak előirányzatai közé. (A terület jelenleg az egészség, a kultúra és az ifjúság kérdéskörével együtt szerepel.)

Távközlés

Szeptember 29-30. - Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a távközlési politika terén történő felkészülésről tárgyalt Brüsszelben, és kijelentette, hogy a magyar ágazati prioritások döntő részben megegyeznek a soros belga EU-elnökség fő célkitűzéseivel. Az államtitkár közlése szerint Magyarország a rádióspektrum-politikai program ügyében jogalkotási javaslatokra, az e-kormányzati cselekvési terv megalkotásában pedig uniós tanácsi következtetés előterjesztésére készül; a fontos témák közt említette az Unión belüli roaming szolgáltatások helyzetét is.

Versenyképesség

Szeptember 29. - Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a versenyképességért felelős miniszterek kötetlen találkozóján a kis- és középvállalatok üzleti környezetének javítását nevezte prioritásnak a versenyképesség területén. Azt is elmondta, hogy 2011 első félévében a 7. kutatási keretprogram félidei felülvizsgálata mellett megkezdik a 8. keretprogram előkészítését.

Október 20. - Cséfalvay Zoltán a magyar EU-elnökség prioritásairól szóló parlamenti vitanapon azt mondta, hogy a magyar EU-elnökség során többek közt a belső piac, az ipar, a kutatás-fejlesztés kérdéseiben kell előrehaladást elérni.