Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Újra valótlan állítások az Indexen

Tévesen értelmezte az Index.hu internetes portál a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kötelező magánynyugdíjpénztári rendszerről készült tanulmányát.


Dátum: 2010-11-17 20:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155479
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:52:53.618679, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Az NGM tanulmánya ugyanis alátámasztja mindazt, amelyet Matolcsy György és Selmeczi Gabriella állít a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerről. Az NGM tanulmánya nem cáfolja, hanem alátámasztja a nemzetgazdasági miniszter állításait, mert abban az szerepel, hogy:

- a kötelező magánnyugdíjpénztárak rosszul teljesítettek, a tizenkét év alatt elért éves átlagos reálhozam ugyanis mindössze 0,73% volt,

- a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok magasabb reálhozamot érhettek volna el, ha a tizenkét év alatt állampapírban tartották volna a nyugdíj-megtakarításaikat,

- a kötelező magánnyugdíjpénztárak indokolatlanul magas működési költséget és vagyonkezelési díjat alkalmaznak, amit a tagsággal fizettetnek meg.

Tény: a tanulmány nem azt állítja, hogy a 2008. évi vagyonvesztést ellentételezte volna a 2009. évi teljesítmény. 2008-ban 24,6%-os vagyonleértékelődés történt, amelyet 2009-ben ugyan egy 18,8%-os átlagos reálhozam emelkedés követett, de 2010 elejéig még így is 10% körüli vagyonvesztés következett be, növekvő tagi befizetések és a kötelező belépés (pályakezdők) miatt növekvő taglétszám mellett.

A kötelező magánnyugdíjpénztárak teljesítményét tehát nem a vagyonnövekedéssel, hanem a hozammal mérjük (a vagyon az évek többségében azért nőtt, mert azt döntően a mindenkori tagdíjbefizetések növelik, és még nyugdíjkifizetés sem történt eddig).

Tény: a tanulmányban szerepel az is, hogy 2010. január 1-je óta egy úgynevezett Pénztárak Garancia Alapja (PGA) létezik, amelyet azért hoztak létre, hogy a magánnyugdíjpénztári tagoknak akkor is az infláció mértékével egyező hozamot biztosítsanak, ha a pénztárak befektetési politikájának eredménye ennél alacsonyabb hozammal járna.

A PGA forrása a pénztárak (valójában a pénztári tagok) befizetései. Ez a keret azonban nem elegendő egy a 2008-ban kirobbant válsághoz hasonló recesszió esetén arra, hogy biztosítsa a pénztártagoknak a magánnyugdíjpénztárak által feléjük vállalt hozamgaranciát. Ezért áll a háttérben a mögöttes állami garancia. Vagyis ebben az esetben is az állam garantálja a nyugdíjakat és a nyugdíjak értékállóságát. Ez különösen fontos szempont annak ismeretében, hogy a mintegy 2800 Mrd Ft-os magánnyugdíjpénztári vagyon "garantálására" szolgáló PGA felhalmozás jelenleg mintegy 10 Mrd Ft-ot tesz ki, ami állami szerepvállalás nélkül nyilvánvalóan nem jelenthet érdemi garanciát.

Tény: a magánnyugdíjpénztári szektor működésének tizenkét teljes éve alatt elért éves átlagos reálhozam 0,73% volt. Míg ugyanezen idő alatt az állampapírban tartott megtakarítások 3% körüli éves átlagos reálhozamot érhetek el.

Kapcsolódó elemek