Közép-Európának speciális bánásmódot kell kapnia
Ahhoz, hogy Magyarország támogatni tudja az Európa Unió és Oroszország között küszöbön álló nagy történelmi kiegyezést, Közép-Európának speciális bánásmódot és garanciákat kell kapnia a következő években - mondta csütörtökön Orbán Viktor Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében (IFRI) tartott előadásában.
Dátum: 2010-11-18 11:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155501
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:53:01.593977, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A miniszterelnök megemlítette, hogy november 30-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel.
Orbán szerint nincs messze az EU és Oroszország közti történelmi kiegyezés pillanata. Annak ellenére, hogy a pontos időpont még nem ismert, "az események logikája" ezen irányba mutat. Ebben a nagy történelmi folyamatban pedig véleménye szerint Közép-Európának garanciákat kell kapnia, például az energiafüggetlenség, a katonai biztonság, a közlekedési infrastruktúra vagy a gazdasági átláthatóság tekintetében, mert - mint hangsúlyozta - a kiegyezésnek a térség nem lehet csupán elszenvedője.
Orbán Viktor aláhúzta: a gazdasági válság előtti tapasztalatok azt mutatják, hogy Közép-Európa "az európai versenyképesség egyik kulcstérsége" és az Európai Unió "egyik legperspektivikusabb" régiója. A gazdasági válság után is feltehetően ez a térség lesz a gazdasági növekedés motorja, s kétszer akkora növekedést fog produkálni, mint a nyugat-európai országok - tette hozzá.
A belpolitikai helyzet elemzése kapcsán a kormányfő azt mondta, hogy sajnos a Fidesz nem hitegetheti magát azzal, hogy a programja minősége és a kínált alternatíva nagyszerűsége ragadta magával a magyarokat. Bár reménykedünk, hogy ilyesmi is történt - tette hozzá. Valójában a düh, az elkeseredés, a süllyedés miatti elégedetlenség dobott felszínre bennünket olyan mértékben, hogy ma kétharmados parlamenti többségünk van - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely a csatlakozása óta nem tudta emelni a gazdasági növekedését, s az államadósság az 50 százalék körüli szintről 80 százalékos szintre emelkedett, miközben az életszínvonal zuhant. Orbán megfogalmazása szerint a gazdasági süllyedést züllés is kísérte, amely a magas korrupcióval, a nem ritka hatalmi visszaélésekkel, valamint a közéletben a civilizált közbeszéd, a megbízhatóság és a korrektség hiányával jellemezhető.
Mindehhez olyan civilizációs betegségek is járulnak, mint az alacsony foglalkoztatottság a munkaképes lakosság körében, amely alig 55 százalékos az unió 65 százalékához képest, a lakosság csökkenő száma, valamint az a tény, hogy a 10 millió emberből 3 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt. Ez a kudarc húzódik meg az idén bekövetkezett nagy politikai fordulat mögött, amelyet otthon egyszerűen csak kétharmados forradalomnak nevezünk - mondta Orbán. Hozzátette, hogy a kormánytól a süllyedés és a züllés megállítását, valamint a civilizációs betegségek gyógyításának megkezdését várják el jelenleg a magyarok.
Orbán Viktor aláhúzta: a komoly gazdasági válság után Magyarország négy hónap alatt kiutat talált a csődhelyzetből. A rövid távú siker - amely azt jelenti, hogy a költségvetési hiány idén legfeljebb 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos lesz - azonban Orbán szerint nem feledtetheti a csapda lényegét, a nyolcvanszázalékos GDP-arányos államadósságot, amely a tervek szerint 2014-15-re csökkenhet hetven százalékra.
A miniszterelnök elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül Magyarország összeomlott volna, szerinte az országnak azonban továbbra már nem politikai alkukkal megszerezhető forrásokért kell "ácsingóznia" a nemzetközi szervezeteknél, hanem vissza kell térnie a pénzügypiacokra, és onnan kell az igényeit fedeznie. Ennek azonban Orbán szerint súlyos feltétele a kiszámíthatóság, szavahihetőség, ellenőrzés alatt tartott költségvetési hiány és világos közép- és hosszú távú stratégia. Ennek részeként Magyarország takarékossági intézkedéseket és válságadót vezetett be, megindította a közigazgatási, az adó- és a nyugdíjreformot, valamint az állami cégek átalakítását, és megkezdte az új alkotmány előkészítését, amelyet jövő tavasszal fogadhat el a parlament - foglalta össze a miniszterelnök. Hozzátette, hogy az elhatalmasodott cinizmus és szkepszis leküzdéséhez, valamint a politika hitelességének visszaszerzéséhez kezdeményezte azt a politikai reformot, amellyel felére csökkenhet a politikai osztály létszáma.
A bankadó kapcsán Orbán hangsúlyozta, nem tartja érdemnek, hogy Magyarország vezette be elsőként, de látható, hogy lassanként több uniós ország is követi a példát, s feltehetően 2012-ig kialakul egy egységes európai bankadórendszer. A miniszterelnök elismerte, hogy "a magyar bankadó brutális", és megerősítette , hogy jelenlegi formájában 2012-ben megszűnik. Akkor majd vagy az európai szinten megvalósított bankadóra, vagy a többi európai ország gyakorlatára tér át Magyarország - tette hozzá.