Az Országház mától a nemzet háza + Képgaléria

Az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül, és a magyar integráció is európai ügy - jelentette ki Kövér László a Parlamentben a Székely Nemzeti Tanács ülése előtt. Tekintse meg képeinket!

Dátum: 2010-11-19 15:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155584
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:53:30.374220, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke leszögezte: a szervezet életében nagy jelentőségű a mai nap, ugyanis 2003-as megalakulásuk óta többször is fordultak az aktuális magyar politikai vezetéshez autonómiáért folytatott küzdelmükben, azonban egyszer sem találtak meghallgatásra. Nemzetpolitikai fordulat jele, hogy ma itt vagyunk - jegyezte meg Izsák, aki szerint ma olyan határozatokat fogadhatnak el, amelyek átívelik a távolságot Székelyföld és Budapest között. A Székely Nemzeti Tanács vezetője reménykedését fejezte ki, hogy a jövőben a bukaresti parlamentben is lesz módjuk ülésezni, és a román törvényhozás is hasonló fogadtatásban részesíti az autonómia-törekvésüket.

A Székely Nemzeti Tanács ülését megelőzően az Országház főlépcsőjén a székelyek zenekari kísérettel elénekelték a magyar és a székely himnuszt, majd a széki küldöttek esküt tettek a Szent Korona előtt.

"Nincs többé határ, csak magyar ügy van"

Kövér László a Székely Nemzeti Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: "székely testvéreink, önök hazaérkeztek". Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai itt vannak, azt bizonyítja, hogy "összetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk".

Kövér László azt mondta, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata. Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje - fűzte hozzá.

Szavai szerint a korabeli Székely Nemzeti Tanács mindent megtett, ami módjában állt: a magyar haza területi sérthetetlenségét nem tudták megmenteni, de a magyar önbecsülést igen.

Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra - mutatott rá, hozzátéve, napjaink Székely Nemzeti Tanácsa ennek a magyar integrációnak a részese és annak egyik leghűségesebb katonája.

A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyarok "békés nemzetegyesítésének" kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció. Kiemelte: Magyarország feltétel nélkül támogatja, hogy Románia jövőre beléphessen a schengeni övezetbe.

Kitért arra, hogy az Európai Uniót nemcsak pénzügyi és gazdasági, hanem értékrendi és erkölcsi problémák is gyötrik. Választ kell adni arra, hogy mi az unió szerves kötőanyaga - mondta -, hangsúlyozva, hogy nincs európai azonosságtudat az európai népek azonosságtudata nélkül. Azt mondta, az európai kérdésekre vannak közös válaszok.

Példaként említette, hogy Szlovákiát és Romániát követően Magyarország is felismerte: az európai közösségi térben a nemzet tagjait nemcsak lelki, de közjogi kötelékek is összekapcsolhatják, így jövőre a határon túli magyarok is megkaphatják a lehetőséget arra, hogy (magyarországi lakóhely nélkül is)állampolgárságért folyamodjanak.

Magyarország a környező országokkal együtt vallja, hogy "a nagyvilágban élő nemzettársaink" nem tehertételt hanem erőforrást jelentenek - emelte ki.

Azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van".

Kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács az egyetlen Kárpát-medencei közképviseleti szervezet, amely 2006-ban több mint 200 ezer embert tudott felsorakoztatni az európai önrendelkezési törekvései mögé. A kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa számos országában létező valóság - mutatott rá. Szavai szerint a testület az erdélyi magyarság, valamint a székelység számára sem többet sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására - mondta Kövér László.

Végül azt kívánta, hogy a Székely Nemzeti Tanács váljon a román állam által elismert, legitimációval rendelkező, a mindenkori magyar állam által támogatott kormányzati, önkormányzati szervezetté.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy a szervezet megalakulásának pillanatától tudták, mit akarnak. Az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének, bárhogy is nevezzék őket. Mint mondta, az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.

Kitért arra is, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására. Elmondta, nem gondolták, hogy ezt az első vagy a második alkalommal sikerül elfogadtatni, de a tervezet beterjesztésével sikerült elindítaniuk a vitát, amely az autonómiatörekvést a figyelem középpontjába állítja.

Céljuk mögé fel kell sorakoztatni a székelyföldi önkormányzatokat - mondta -, de meg kell nyerni Magyarország támogatását is.

Kijelentette, hogy Székelyföld - Magyarország határaitól távol - olyan kulturális örökséget őriz, amely a magyar nemzet egészének közkincse. Ezért céljuk nem csak a székelyek megmaradását szolgálja, de az egész magyarság javát - hangoztatta.

Függetlenül attól, hogy hol és hogyan húztak meg országhatárokat az elmúlt 90 évben, egyetlen magyar nemzet létezik, "egyszerűbben úgy is mondhattam volna, hogy hazajöttünk, itthon vagyunk" - jelentette ki. Hangot adott annak a véleményének is, nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómiatörekvések kifulladását jósolják, de azoknak sem, akik szerint ezek a törekvések elveszítették volna időszerűségüket.