Törvényt sértett a miniszter?

A jászladányi Zana Sándor alapítvány kontra oktatási miniszter közigazgatási per pénteki első tárgyalását június 13-ára napolta el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azzal, hogy várhatóan akkor már határozatot hirdet.

Dátum: 2003-05-23 16:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10811
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:21:23.881419, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Jászladányi Zana Sándor Imre Iskola Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány azt kéri a bíróságtól: semmisítse meg Magyar Bálint oktatási miniszternek azt a tavaly augusztus 30-i határozatát, mellyel elutasította az alapítványi iskola OM-azonosító iránti kérelmét.

Az alapítványi iskolába a település 650 tanköteles gyermeke közül körülbelül kétszázan tavaly beiratkoztak és szeptember 1-jén volt tanévnyitó is, ám a tanítás már nem kezdődhetett meg.

Az alapítványi iskolába beiratkozott gyerekeket a helyi önkormányzati intézménybe, illetve más települések iskoláiba vették át. Ugyancsak augusztus 30-án született meg a megyei közigazgatási hivatal határozata, mellyel hatályon kívül helyezte a települési jegyzőnek az iskola működési engedélyét kiadó határozatát és új eljárásra utasított.

Működési engedély és OM-azonosító hiányában nem kezdhette meg működését az alapítványi iskola, illetve nem igényelhetett költségvetési támogatást.

Jászladányban több mint két éve heves viták forrása az alapítványi iskola felállításának kérdése.

A falubeliek egy csoportja azért szeretne az önkormányzati mellett egy másik iskolát, hogy ott jobb feltételeket biztosítson a tanulni vágyó fiataloknak.

A helybeli romák viszont úgy vélekednek, hogy egy elit intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének azok a cigány gyerekek, akiknek a családja nem tud tandíjat fizetni.

A PKKB pénteki tárgyalásán kiderült, hogy Magyar Bálint augusztus 30-án faxon kapta meg a megyei közigazgatási hivatalnak aznapi döntését, melyre hivatkozva, még szintén ugyanaznap, megtagadta az OM-azonosító kiadását.

Kolláth György alkotmányjogász, a jászladányi alapítvány jogi képviselője szerint erre azért volt szükség, mert a tanév megkezdése után már egy működő iskolát nem lehet ilyen módon megszüntetni.

A jogi képviselő szerint a fax nem tekinthető szabályos kézbesítésnek, így arra nem is alapítható a miniszteri határozat.

- Minden arra ment ki, hogy megakadályozzák az alapítványi iskola évkezdését - jegyezte meg Kolláth György.

A jogi képviselő a tárgyaláson azt is hangsúlyozta: véleménye szerint pressziót gyakoroltak a közigazgatási hivatalra, hogy az alapítványi iskola működési engedélye kapcsán elutasító döntést hozzon, mint ahogy Jászladányra is nagy nyomás nehezedik az iskolaügy miatt.

Kolláth György a tárgyaláson azzal érvelt: az OM-azonosítóval kapcsolatos miniszteri döntés több szempontból is törvénysértő. Így többek között azért, mert nem is a miniszter, hanem a minisztérium hatáskörébe tartozott a döntés, annak indoklása hiányos és azt sem tartalmazza, hogy bírósághoz lehet ellene fordulni.

A bíróság írásban vár választ a felperestől arra: milyen jogszabályi hivatkozással tudja alátámasztani, hogy Magyar Bálint hatáskörét túllépve hozta meg kifogásolt határozatát, az alperes jogi képviselőjének pedig arról kell beadványt készítenie a bíróság számára, mi a szokásos rend a minisztériumban az azonosítók iránti kérelmek elbírálása kapcsán.

Az alperes jogi képviselője az eljárás során vitatta, hogy a miniszter határozata törvénysértő, vagy megalapozatlan lett volna.

Kolláth György a tárgyalást követően újságíróknak elmondta: álláspontja szerint, ha a közigazgatási perben kimondja a bíróság, hogy Magyar Bálint törvénysértően járt el, akkor egy másik eljárásban akár több tízmillió forintos nagyságrendű államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt is perelhetnek az alapítványi iskola beindításának meghiúsítása miatt.

Az eset kapcsán az Oktatási Minisztérium 2002. augusztus 29-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez fordult, mert úgy vélte: az alapítványi iskolák nem megengedett célra, a roma és nem roma tanulók elkülönítésére kívánják használni, illetve hogy kialakulhat olyan helyzet, amely sérti az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni nemzetközi egyezményt.

A tavaly lefolytatott főügyészi vizsgálat azonban ezt a feltételezést nem találta megalapozottnak. Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség idén lefolytatott vizsgálatában azt állapította meg, hogy az alapítvány nem hozhatott létre és nem működtethetett iskolát.

MTI - fidesz.hu