Szélesebb társadalmi részvétel a jogalkotásban

Az eddiginél szélesebb körű társadalmi részvétellel valósulhat meg januártól a jogalkotás annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.

Dátum: 2010-11-22 19:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155670
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:54:00.315282, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elutasították az indítványt, amely jövő év január elsején lép hatályba.

Az elfogadott jogszabály alapelvként rögzíti: a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban az álláspontok - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének - lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát. A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a jövő évtől a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását. A tervezet egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.

Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel.

Az egyeztetésnek több formáját rögzíti a jogszabály: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést, azaz általános egyeztetést, és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést, azaz közvetlen egyeztetést.

A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A véleményezési határidő fő szabály szerint megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.

A jogszabály rögzíti, hogy előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.

A szakminiszter emellett stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek.

A jogszabály ezek közé sorolja a civil szervezeteket, egyházakat, szakmai, tudományos szervezeteteket, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, érdek-képviseleti szervezeteket, köztestületeket, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőit.