Továbbra is utcahosszal vezet a Fidesz
Az év végéhez közeledve elmondható, hogy 2010-ben sem a két választás, sem a felpörgött parlamenti vagy kormányzati munka nem rendezte át a pártok alapvető pozícióit. A Forsense novemberi felmérésének preferenciaadatai szinte megegyeznek a választások előtt mért értékekkel. Fél év kormányzás után a kormány és a miniszterelnök továbbra is bírja az emberek többségének bizalmát.
Dátum: 2010-11-24 12:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=155758
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:54:31.342422, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Alacsony részvételi hajlandóság mellett a pártok támogatottsága nagyon közel áll a tavaszi választások előtti értékekhez. A megkérdezettek 55 százaléka mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. A magas iskolai végzettségűek mellett a Fidesz és az MSZP támogatói a legaktívabbak (+13-14 százalékpont), az alacsony végzettségűek (-13 százalékpont), a fiatalok (-7 százalékpont) és az LMP támogatói (-12 százalékpont) pedig a leginkább passzívak. A megkérdezettek mintegy kétharmada tudott olyan politikai erőt mondani, amelyre szavazna, ha most lennének a választások, 17 százalékuk bizonytalan, 12 százalékuk eltitkolta preferenciáját, míg a válaszadók 5 százaléka mindenképpen távol maradna a szavazástól.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében 37 százalék, az MSZP-é pedig 11 százalék. A Jobbikot 8, az LMP-t pedig 4 százalék választaná jelenleg. A nem parlamenti pártok együttes támogatottsága 4 százalék. A kisebb pártok közül csak a Munkáspárt közelíti meg az 1 százalékot, míg a korábbi parlamenti pártok (SZDSZ, MDF, MIÉP) már jóval a hibahatár értékén belül, fél százalék alatt maradtak.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 60 százalékos támogatottsága továbbra is igen jelentős, az MSZP pedig kevesebb mint harmadannyi szavazójával a biztos részvételt ígérők 18 százalékát tudhatja maga mögött. A két új parlamenti erő pozícióját sem az elmúlt időszak politikai-törvényhozási viharai, sem az önkormányzati választások eredményei nem mozgatták meg, a Jobbik 13, az LMP 4 százalékon áll. A választópolgárok gyakorlatilag elfogadták az új pártstruktúrát, amelynek alakulása, legalábbis a felszínen, nem mutat jelentős dinamikát.
Az összes megkérdezett 41 százaléka válaszolta azt, hogy a parlamenti választásokon a Fideszt támogatta, az MSZP-t 13, a Jobbikot 11 százalék említette, míg az összes megkérdezett 5 százaléka emlékszik úgy, hogy az LMP-re szavazott tavasszal. A Fidesz támogatóinak 85 százaléka szavazott áprilisban a Fideszre, míg az MSZP és a Jobbik támogatóinak háromnegyede "régi" szavazó, vagyis ahogy ez a korábbi ciklusokban is történni szokott, a bázisok perifériáján kifelé és befelé is történik áramlás. Az LMP valamelyest kilóg a sorból, szavazatmegtartó képessége - köszönhetően bázisa kisebb gravitációs erejének - gyengébb a többi pártnál. Visszaemlékezéseik alapján jelenlegi támogatóik fele szavazott rájuk áprilisban.
Orbánt hetven százalék támogatja
A felmérés szerint Orbán Viktor miniszterelnök megítélése a kormányénál is jobb, a kérdezettek közel 70 százaléka tartja alkalmasnak őt a miniszterelnöki poszt betöltésére. A válaszolók 48 százaléka szerint a korábban vártak szerint teljesít, közel egynegyedük szerint jobb a teljesítménye, míg 22 százalékuk szerint gyengébben teljesít kormányfőként, mint azt a választások előtt várni lehetett.
Az ellenzéki pártok szavazótáborainak a 47-57 százaléka is úgy vélekedik, hogy a kormányfő pont azt a teljesítményt nyújtja, amit korábban várni lehetett tőle. A Fidesz szavazói esetében is hasonló ez az arány (50 százalék), de ott - az ellenzéki szavazókkal ellentétben - a csalódás többnyire "kellemes" Orbán Viktor eddigi teljesítményével kapcsolatosan, 41 százalék pozitívan, 6 százalék negatívan csalódott.
Az ellenzék munkáját rosszra értékeli a többség
Az ellenzék munkáját a megkérdezettek majdnem kétharmada (61 százalék) inkább rosszra értékeli, míg pozitívan 26 százalék vélekedik. Jelentősen csökkent viszont azok aránya, akik mindkét oldal teljesítményével elégedetlenek (26 százalék), illetve azoké is, akik csak a kormánnyal elégedetlenek (17 százalék). A kizárólag az ellenzék munkájával elégedetlenek aránya pedig nőtt (35 százalék).