Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Kövér: '56-ban újra megtalálták egymást az emberek

Magyarországon 1956 igazsága volt az a zászló, amely egybegyűjtötte az átalakulás erőit; a magyar forradalom és szabadságharc olyan sebet ütött a kommunista világbirodalom testén, amely soha többé nem gyógyult be - mondta Kövér László szerdán Salgótarjánban az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére rendezett városi gyásznapon.


Dátum: 2010-12-08 18:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=156402
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:58:18.846896, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Az Országgyűlés elnöke a hajdani Vásártéren, a sortűz színhelyén arról is beszélt, hogy 1956 gyászában egy nemzet szabadsága veszett el egy egész nemzedék számára.

1956 őszének tizenkét napja, mindazok számára, akik átélték, maga volt a csoda, a szabadság csodája, amely egy életidegen ideológia nevében létrejött, és maffiamódszerekkel kormányzott diktatúrából való szabadulást jelentett - fogalmazott a házelnök. Kövér László kitért rá: 1956-ban újra megtalálták egymást az emberek, és a felfedezett szabadság megvédéséért az egész ország harcolt.

Mint mondta, a sortűzzel azt üzente a hatalom: "esélyetek sincs, hogy a harcnak még nincs vége, de most már csak a legyőzöttek vére folyik; azt, hogy mi, a világhódító eszme letéteményesei, a világhódító birodalom csatlósai bármit megtehetünk veletek".

Sem a felkelők, sem a munkástanácsok akkor és ott nem győzhettek, de felmutatták az igazságot és a szabadság értékét. 1956 valami olyasmit indított útjára, ami erősebb volt a fegyvereknél, egy nép lelke született újjá a szabadságban - mondta Kövér László.

A Pofosz és a salgótarjáni önkormányzat közös megemlékezésén Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) polgármester felidézte, hogy a gyilkosok padlásról, fedezékből, megbújva lőttek a békés tüntetőkre, az utcán járó emberekre.

Salgótarjánban nem lehetett együtt temetni, nem lehetett gyászolni a halottakat, beszélni sem lehetett a holtakról, Salgótarján néma város lett, a félelem városa - mondta.

Bérczesi Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) Nógrád megyei elnöke beszédében kitért rá, hogy akkoriban az országban máshol is sortüzek döntötték el a politikai vitát, lőttek Budapesten a Nyugati pályaudvarnál, Tatabányán, Egerben, Gyulán és Zalaegerszegen is.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek a Vásártéren a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és mintegy 80 sebesültje volt, a Pofosz 131-re teszi az áldozatok számát.

Kapcsolódó elemek