Jövőre új munkahelyeket adhat a mezőgazdaság
Kritikus a belvízi helyzet, az elöntött területek nagysága naponta több tízezer hektárral nő. A mezőgazdaság idei összes kára alulról súrolja a százötven milliárd forintot. Jövőre - ha a körülmények is engedik - a megnövelt agrárbüdzsé révén mégis megkezdődhet a munkahelyteremtés az agráriumban - mindezekről, az agrárium jövő évi terveiről és a magyar földvásárlási moratórium sorsáról is nyilatkozott Czerván György, a vidékfejlesztési tárca agrár ügyekért felelős államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este.
Dátum: 2010-12-09 12:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=156428
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:58:27.616153, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az idei természeti csapások nyomán előállt mezőgazdasági kár "alsó hangon is" meghaladja a százötven milliárd forintot. A belvizes területek nagysága naponta több tízezer hektárral nő, itt a mezőgazdasági munkákat nem lehetett, és nem is lehet elvégezni. A kilátások pedig jövőre sem túl biztatóak; ma napi 60 millió forintba kerül a belvíz elleni védekezés, elsősorban az elhárítás, a szivattyúzás költsége ez - így összegezte a helyzetet Czerván György a Közbeszéd stúdiójában.
A kárenyhítési alap kevés
A mezőgazdasági kárenyhítési alapban 4,5 milliárd forint van jelenleg - ez elenyésző a százötven milliárdos idei mezőgazdasági kárösszeghez képest. A kormányzat viszont már dolgozik egy új rendszeren - vázolta a folyamatot az államtitkár, aki egyelőre nem tudta pontosan megmondani, mekkora összeg áll majd rendelkezésre jövőre a károk mérséklésére, mivel ez függ a pusztítás nagyságától is. Mindenesetre nem csupán a "tűzoltó" jellegű tevékenységeket szükséges elvégezni, hanem stratégiai célokat is ki kell tűzni. Az államtitkár a belvízzel kapcsolatos tisztítási folyamatok évek óta tapasztalható elhanyagolását említette fontos és felszámolandó problémaként.
A vörösiszappal sújtott terület mezőgazdasági termelői is számíthatnak segítségre - részükre háromszázötven millió forintos forrást különített el a kormányzat. Az érintetteknek - néhány élelmiszer-ipari üzemről és nyolcvan fő körüli gazdálkodóról van szó - a támogatás fejében vállalniuk kell, hogy jövőre nem termelnek élelmiszert a katasztrófával érintett mintegy ezer hektáros területen.
Jövőre nagyobb lesz a büdzsé, indulhat a munkahelyteremtés
Jövőre az ideihez képest százharminc milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhat az agrárium a büdzsé tervezete szerint; ebben vegyesen szerepelnek uniós és hazai források. A többlet összeget elsősorban, és minél nagyobb arányban munkahelyek teremtésére kívánja fordítani a kormányzat. Milyen garanciákat vezetnek be azért, hogy ez a többletösszeg valóban új munkahelyek létrehozását szolgálja? - hangzott a Közbeszéd kérdése.
A többletnek csupán egy része, a tisztán uniós forrásból adott terület alapú támogatás terül majd szét az agráriumban - reagált Czerván György. A támogatási rendszer másik két lábát - a tisztán nemzeti forrásokat, és az uniós források mellé rendelt saját erőt - tudja érdemben befolyásolni a kormányzat a felhasználás vonatkozásában.
A terület alapú támogatások esetében minimális mozgástere van a kormánynak, itt bizonyos fejlesztési forrásokat célzottan juttathat el egyes mezőgazdasági ágazatokhoz. A nemzeti forrásoknál az állattenyésztés előtérbe kerül. A munkahely-fejlesztés elsősorban a munkaintenzív ágazatoknál lehetséges: ilyen az állattenyésztés, a zöldség-gyümölcs ágazat, az erdészet és a kertészeti ágazatok. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatainak feltételrendszerében a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése kiemelt pontszámot ér majd - ismertette a tervezett intézkedéseket az államtitkár.
A Duna Televízió felvetésére, hogy jövőre a többletforrások révén hány új munkahely létrehozásával számolnak a mezőgazdaságban, Czerván György úgy reagált: egy hosszú folyamatról van szó, amit tíz évre terveztek. Jövőre azt remélik, hogy az időjárás nem szól közbe, és a piaci viszonyok is kedvezően alakulnak. Ekkor remélik, hogy néhány tízezer új munkaerő beállításával jövőre beindulhat a tíz évre tervezett munkahely-teremtési folyamat.
A külföldiek brüsszeli "engedéllyel" sem vehetnek majd magyar termőföldet
Egyes hírek szerint decemberben eldőlhet, hogy megadja-e a külföldiek magyarországi termőföld vásárlására kért három éves magyar moratórium-hosszabbítást az Európai Unió. Egyes parlamenti források szerint Magyarország "elbukhatja" ezt a kérést, és tavasszal megnyílik a magyar földpiac a külföldiek előtt. Hol tartanak a tárgyalások, és mikor lesz végleges döntés? - kérdezte a Közbeszéd.
Brüsszelből szivárgott ki egy hír - hivatalosan nem kapott értesítést a minisztérium - reagált az államtitkár. Nem hivatalosan sem kaptuk értesítést. Mi szeretnénk,ha megszületne a számunkra pozitív döntés, és három évet nyerhetne Magyarország arra, hogy a földárak felzárkózzanak az uniós átlagárakhoz - mondta Czerván György, hozzátéve: ettől függetlenül is készülnek a magyar földtörvény módosítására. Ha Brüsszel elvben (jogilag) lehetővé is teszi tavasztól a külföldiek földvásárlását, a módosítandó hazai földtörvény olyan feltételeket szab majd, ami a vásárlást a gyakorlatban lehetetlenné teszi - szögezte le a vidékfejlesztési tárca államtitkára.