Járai Zsigmond: teljesíthető az inflációs cél

A jelenlegi árfolyamszint körüli árfolyam elégséges ahhoz, hogy 2003-ban és 2004-ben a jegybank inflációs céljai teljesüljenek - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2003-05-26 17:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=10890
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:21:47.627202, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tájékoztatón bemutatták a jegybank két tanulmányát, az egyik a spekulációs roham következményeiről, a másik a magyar pénzügyi szektor stabilitásáról szól.

Járai Zsigmond hozzátette: az MNB lehetségesnek tartja, hogy 2004 decemberére a 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos inflációs cél teljesüljön.

- A jelenlegi kamatfeltételek mellett elérhetőek az inflációs célkitűzések, ez az indoka, hogy a Monetáris Tanács hétfőn nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos mértékén - mondta Járai Zsigmond.

- A forint árfolyama elleni ez év januári spekuláció következtében a jegybank első öthavi mérlegében 42 milliárd forint nyereség keletkezett, és a magyar bankok is nyereséghez jutottak - hangsúlyozta.

Az MNB elnöke elmondta: a forintsáv elleni spekuláció nem volt megalapozott, az arra adott gyors és megfelelő válasz növelte a jegybank hitelességét. A jegybank a kormánnyal közösen sikeresen visszaverte a spekulációs támadást.

Járai Zsigmond elmondta: a spekulációt alapvetően az idézte elő, hogy miközben az elmúlt évben fellazult a költségvetési politika és felgyorsult a bérkiáramlás, az MNB magasan tartotta a kamatszintet a dezinfláció fenntartása érdekében. A spekulánsok abban bíztak, hogy a folyamat végül is a nemzeti valuta ingadozási sávjának eltolásához, a forint felértékeléséhez vezet. Ez azonban nem következett be.

Járai Zsigmond közölte: a spekulánsok mintegy 240 millió euró veszteséget könyveltek el. Az idei év elején 5,3 milliárd euró forró tőke érkezett az országba, ebből hozzávetőleg 3,8 milliárd eurót a piac visszavásárolt, 1,2 milliárd euró a magyar bankokhoz került.

A tájékoztatón Szapáry György, az MNB alelnöke kifejtette: a spekulánsok tevékenysége azért sem vezetett sikerre, mert nem a hazai és a külföldi pénzpiac kamatkülönbözetére "játszottak", hanem az árfolyamsáv eltolására, noha a kormány és az MNB többször is kinyilvánította, hogy nem lehet szó az árfolyamsáv eltolásáról.

A tájékoztatón jelenlévő Auth Henrik alelnök ehhez hozzátette: a magyarországi pénzügyi rendszer végig stabil maradt a spekulációs időszakban. A bankok nyitott pozíciója végig semleges maradt, a spekulációban a hazai hitelintézetek - a kereskedési könyvek tanúsága szerint - érdemben nem vettek részt.

Auth Henrik kiemelte: az országban a beáramlott mintegy 1200 milliárd forint összegű többletlikviditás nem okozott hitelezési buborékot a bankrendszerben, mivel az nem áramlott tartósan a hitelintézeti szektor eszközrendszerébe, kifejezetten az overnight betétekben kötötték le.

Auth Henrik a magyarországi pénzügyi szektor állapotáról elmondta: a bankszektort 2002-ben stabil és jövedelmező tevékenység jellemezte. Ezzel együtt a vállalati szektor beruházási aktivitásával együtt lelassult a vállalatok külföldi hitelfelvétele, így a bankok nagymértékben a kis- és középvállalkozások felé fordultak.

A háttérben az áll, hogy a nagyvállalatoknak most már igen nehéz megfelelő áron hitelt kiközvetíteni, de hozzájárult az is, hogy javult a kis- és középvállalkozási szektor jövedelmezősége, a szektor növekvő keresletet mutat a hitelek iránt.

Auth Henrik utalt arra, hogy a folyó fizetési mérleg finanszírozási szerkezete is változott a pénzügyi szektorok pozícióinak módosulása miatt. A működőtőke-beáramlás lelassult a vállalati szektor beruházási aktivitásával együtt. Ezzel párhuzamosan viszont megnőtt a portfólióbefektetések, ezen belül a külföldiek hosszú távú állampapír-vásárlásának aránya.

Auth Henrik kiemelte: hosszabb távon az államháztartás finanszírozási szükségletének mérséklődnie kell ahhoz, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ne növekedjék tovább és ne emelkedjék a maastrichti 60 százalékos elvárás fölé.

Járai Zsigmond kérdésre válaszolva hozzátette: az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 2001-ben 52 százalék, 2002-ben 56 százalék volt, 2003-ban pedig 57 százalékot ér el. A működőtőke-beruházások arányának mérséklődése sok tényező együttes következménye, részben a világgazdaság tendenciáiból vezethető vissza, részben pedig abból, hogy jelenleg a külföldiek a portfólióbefektetéseket részesítik előnyben.

Auth Henrik kiemelte: a bankok háztartási hitelezése 2002-ben 70 százalékkal nőtt, a lakáscélú, jelzálog típusú hitelek pedig kiugró mértékben, 165 százalékkal bővültek tavaly.

Az alelnök szerint a rendkívüli hitelbővülés nem okozott nagymértékű ingatlanár-emelkedést, mivel egyidejűleg a lakáspiac is megélénkült. Hozzátette, hogy a hitelek magas fedezeti arányát tekintve a kockázat nem magas.

Pedro Solbes-nak, az Európai Unió pénzügyi biztosának minapi kijelentésére reagálva Járai Zsigmond elmondta: a Magyar Nemzeti Bank szerint az Európai Unió pénzügyi rendszerébe, az ERM-II-be való belépés egy szűk árfolyamsávval megnehezítené a gazdaságpolitika mozgásterét. Ez azt jelentené, hogy nagyobb felelősséget róna a költségvetésre és a bérpolitikára.

- Nem tudjuk, hogy ez lesz-e a tényleges elképzelés, ugyanis ez nem része a maastrichti kritériumrendszernek - hangsúlyozta Járai Zsigmond.

Az MNB elnöke aláhúzta: ha mégis ilyen árfolyamsávot írnának elő, az jelentősen leszűkítené a manőverezési lehetőségeket.

MTI - fidesz.hu