Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Rétvári: szükséges a lobbizás átfogó szabályozása

Nem váltotta be a korrupció elleni fellépés során a hozzá fűzött reményeket a lobbitörvény, ezért döntött úgy a kormány, hogy januártól hatályon kívül helyezi - jelentette ki Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek.


Dátum: 2010-12-28 10:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=157045
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:02:18.912969, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Emlékeztetett, hogy a lobbitörvényt a társadalmi részvételről szóló törvény helyezi hatályon kívül januártól. A parlamenti államtitkár kiemelte, hogy egyetlen párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, ami jelenlegi formájában, hatályában fenntartotta volna ezt a szabályozást. Rétvári Bence azt mondta, azért tartották szükségesnek megszüntetni a lobbitörvényt, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Erre számos szakértő felhívta a figyelmet - fűzte hozzá.

Az Országgyűlés hivatalának statisztikái szerint a lobbitörvényt alapján bejelentendő lobbiesemények száma negyedévenként 20-25 körül mozgott. Ez csupán apró töredéke annak, ami lobbitevékenységként megvalósulhatott.

Mint az államtitkár kifejtette: lobbiesemény lehet, amikor egy lobbista meglátogatja a döntéshozót irodájában, vagy akár telefonon egyeztetnek valamilyen kérdésről. Ugyanakkor a jogszabály tartalmazott indokolatlan rendelkezéseket. Erre példaként említette, hogy indokolatlanul előnyben részesítették a lobbistákat az érdekképviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben - emelte ki.

"Kirakattörvény volt"

Arra a felvetésre, hogy nem tart-e a kormány attól, a szabályozás hatályon kívül helyezésével átláthatatlanná válnak a lobbitevékenységek azt mondta, hogy az előző törvény rossz irányból fogta meg a lobbitevékenységet. Kirakattörvény volt, ami a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány a korrupció ellen fellép, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett - summázta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: nem lettek tisztábbak a közpénzügyek.

A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon - mutatott rá. Kitért arra, hogy teljesen nyilvános adat, mely szervezet egy minisztérium stratégiai partnere. Ezek a szervezetek a fontosabb döntések meghozatala előtt kifejthetik álláspontjukat, s velük stratégiai megállapodást kell kötni. Ez közérdekű adat, és szintén hozzáférhető, mint ahogy az egyeztetésekről készült emlékeztetők is - mondta.

Eltiltás a szabálytalan, korrupciós ügyek résztvevőinek

További lépésként említette Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos javaslatát a köztávolság tartás jogintézményéről. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, hogy a közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként, vagy köztisztviselőként. Aki egyszer az állammal szembeni tisztességes eljárás követelményeit megszegi, és ez jogerősen kimondatik, ne legyen lehetősége a továbbiakban közpénzekhez jutni - hangsúlyozta a politikus.

A lobbitörvényt a parlament 2006 februárjában fogadta el, és szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabály többek között azt rögzítette, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik a parlament, a kormány - és annak szervei -, valamint a helyi önkormányzatok. Szakértők már 2006 augusztusában kétségesnek tartották a lobbitörvény sikerét.

A módosítás szükségességére hívta fel a figyelmet a 2008-ban a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ), mert jelenlegi formájában nem segíti kellőképpen a lobbizás átláthatóvá tételét. Idén szeptemberben a közhatalmi döntéshozatal, így a jogalkotás átláthatósága és hatékonysága érdekében a Transparency International is javasolta a lobbizás átfogó szabályozását.

Kapcsolódó elemek