A német cégeket és a minisztert bírálja a Handelsblatt

A vállalatok válságjáruléka címmel közölt kommentárt pénteken a Handelsblatt a magyar kormány által kivetett válságadóról.

Dátum: 2011-01-07 12:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=157342
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:04:03.692504, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A német gazdasági és üzleti napilap brüsszeli tudósítója, Ruth Berschens megállapítja: a kis Magyarország kihívást mert intézni a nagy német vállalatokhoz. Orbán Viktor kormányfő különadó formájában nyújtja be a számlát a Deutsche Telekomnak, az RWE-nek és a Metrónak, hogy ezáltal rendbe tegye a zilált államháztartást. Várható volt, hogy a konszernek hevesen tiltakozni fognak. Ám az, hogy a német gazdasági miniszter felsorakozik mögöttük, megkérdőjelezhető. Berschens szerint Rainer Brüderle ezzel "partikuláris érdekek szószólójává lépett elő, ugyanis messze nem az egész német gazdaság panaszkodik Magyarországra. Az országban igen aktív autóipar hallgat, és erre jó oka van. A magyar kormány tudatosan döntött úgy, hogy a termelő ágazat nemzetközi versenyben álló exportcégeit nem terheli meg a különadóval. Fizetniük a kereskedelmi láncoknak, energiaszolgáltatóknak, távközlési cégeknek és bankoknak kell - mindegy, hogy magyarok vagy külföldiek."

A német újságíró rámutat: az a vád, hogy Orbán célzottan csak külföldi cégeket fej meg, nem állja meg a helyét. Az érintett vállalatok el tudják viselni a három évre szóló adót. Elvégre a rendszerváltás után roppant kedvező beruházási feltételek várták őket Magyarországon, s azóta nagy nyereségre tettek szert. A magyar társasági adó mértéke 10 százalék; még ha ehhez hozzájön a válságadó, az adóteher akkor is jócskán a németországi szint alatt marad.

Berschens szerint a magyar kormányfő pontosan azt teszi, amit az EU az eladósodott tagállamoktól elvár: rendbe teszi az államháztartást. A költségvetési hiányt már ebben az évben 3 százalék alá akarja szorítani, amivel jócskán megelőzi az euróövezet legtöbb államát. A lakosság megszenvedi a takarékossági programot: a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetései drasztikusan csökkentek, jelentősen emelkedett az áfa. Így csak természetes, hogy a nagy vállalatok is kivegyék a részüket a válság leküzdéséből - fogalmaz a Handelsblatt kommentátora.

Végül emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válság kirobbanása óta Magyarország rászorul az IMF és az EU milliárdos hiteleire. Az ország most minél hamarabb ki akar szabadulni ebből a függőségből, és helyre akarja állítani nemzetközi versenyképességét. A német kormánynak - az EU gazdasági stabilitását szem előtt tartva - támogatnia kellene ezt a szándékot, még ha néhány német vállalatnak ezért átmenetileg áldozatot kell is hoznia.