"Az MSZP-nek is üdvözölnie kell az új Széchenyi-tervet"
Az új Széchenyi-terv és a The Wall Street Journalban (WSJ) vázolt ésszerűsítések kiegészítik egymást - nyilatkozta az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus. Boros Bánk Levente elemző pedig úgy látja: végre nem az ablakon kidobott pénzről kell beszélnünk a program kapcsán, amelyet szerinte még a szocialistáknak is üdvözölniük kellene.
Dátum: 2011-01-15 10:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=157660
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:05:56.973971, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egyértelműen a hazai kis- és középvállalkozói osztályt segíti az új Széchenyi-terv - mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, hozzátéve: ez a szektor adja a magyar középosztály jelentős részét is. "Ráadásul innen kerül ki a munkavállalók kétharmada, míg a multik alkalmazásában a magyar dolgozók mintegy egyharmada áll" - mondta. A politológus szerint nem a véletlen műve, hogy a bejelentést egy nappal a The Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott interjú után tette meg a kormányfő, hiszen "a dolog csak így működik". A szóban forgó cikkekben Orbán ésszerűsítésekről beszél, amelyeket majd a munkanélküli segélyezés, a rokkantnyugdíjazás terén visz végbe a kabinet. Kiszelly szerint ezért a kormány érdeke is, hogy ne kétmillió járulékfizető adója tartsa fenn a társadalmat, és hogy ezért kevesebb inaktív állampolgárral és ehhez szorosan kapcsolódó munkahelyteremtéssel beindítsa a gazdaságot.
A politológus ugyanakkor rámutatott, hogy az így kialakuló új helyzetben a kabinetnek meg kell nyernie az átalakításhoz az adott szakma elitjét, vagy legalább annak jelentős részét. Emlékeztetett, hogy egészen más okokból ugyan, de Gyurcsány Ferenc bukásában annak is hatalmas szerepe van, hogy például az egészségügyi reformot a szakma teljes kizárásával akarta véghezvinni. Kiszelly elmondta az MNO-nak, az is fontos, hogy minden társadalmi réteg megtalálja a helyét és szerepét ebben az új rendszerben. Példaként azt hozta fel az elemző, hogy noha a rokkantnyugdíjra vágyóknál ezt ugyan nehéz lenne keresztülvinni, de fontos lenne éreztetni például az egyszerű öregségi nyugdíjat kapókkal, hogy ezek a változások értük is vannak, róluk is szólnak. Ha ezek elmaradnak - így Kiszelly -, azt nagyon könnyen kihasználhatják az ellenzéki pártok, az emberek negatív érzelmeire építve.
Megerősíteni a középosztályt
Boros Bánk Levente azt emelte ki az MNO-nak az új Széchenyi-terv kapcsán, hogy az ugyanúgy "örököse" a tíz évvel ezelőtti első programnak, mint az ősszel meghirdetett 29 pontnak. A politológus megjegyezte, mindenképp üdvözlendő, hogy egy kormány mer egy jól bevált receptet újra elővenni, és nem akar mindenáron kísérletezgetni. Fontosnak tartja azt is, hogy a program a munkahelyteremtés mellett a termelésre fókuszál, "így végre nem ablakon kidobott pénzről, hanem a középosztályt megerősítő forrásról beszélhetünk" - mondta.
Kérdésre, miszerint a polgári kabinetet váltó szocialista-szabad demokrata összetételű Medgyessy-kormány miért nem folytatta a Széchenyi-tervet, az elemző úgy felelt: régi ellentét a nemzeti és a balliberális oldal között, hogy utóbbi inkább preferálja a külföldről érkező multinacionális tőke támogatását, ez a gazdaságfilozófia pedig olyan társadalomfilozófiát szül, amelyben más rétegek kerülnek előtérbe. A kormányfő csütörtöki interjúját úgy jellemezte Boros, hogy látható hatalomtechnikai fejlődés olvasható ki belőle, hisz a korábbi hisztérikus vádakra érkezett visszakozó reakció helyett most eleganciával és megfontoltsággal találkozhatunk.
Az elemző úgy véli, hogy amennyiben az MSZP valóban konstruktív ellenzéki pártként kíván mutatkozni, akkor üdvözölniük kell az új Széchenyi-tervet. Ha nem teszi, akkor az elmúlt húsz év hibás politikai gyakorlatát követi, miszerint mindig ellent kell mondani a másik pártnak - véli Boros, aki szerint a baloldali párt így pont a politika lényegét fordítaná ki, hiszen nem lehet egy szövetség annyira öncélú, hogy szavazói helyett a saját érdekeit helyezi előtérbe.