Nem a törvénnyel, a Fidesz kétharmadával volt bajuk

Gál Kinga néppárti EP-képviselő az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülése után elmondta: politikai hisztériakeltés volt az ülés összehívása, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó tévképzetekre.

Dátum: 2011-01-18 08:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=157737
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:06:23.978191, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Aggályokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülésén.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között. Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik - a nyomtatott médiára nem, mert "ott mindenki azt ír, amit akar".

Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után az MTI-nek nyilatkozva politikai hisztériakeltésnek minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó tévképzetekre. Szerinte az ülés résztvevői közül "többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja".

Simon Busuttil máltai néppárti EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: hasznosnak tartja az ülést, mert az hozzájárult az álláspontok megvilágításához. Szerinte a politikai állásfoglalással meg kell várni az Európai Bizottság elemzésének eredményét, addig nem szabad elmarasztaló ítéletet mondani. Az elemzésnek azonban - tette hozzá - meg kell történnie, és ezzel kapcsolatban üdvözölte a magyar kormányfő ígéretét, miszerint ha az Európai Bizottság hiányosságokat talál a törvényben, azokat orvosolni fogják.

Médiatanács: megalapozatlanok az EU-biztos aggályai

A Médiatanács szerint megalapozatlanok Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfőn, a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályai. A Médiatanács bízik abban, hogy a magyar médiaszabályozás uniós vizsgálata alapos és mindenre kiterjedő lesz.

Így a jövőben nem merülhetnek fel olyan aggályok, melyeket Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban megfogalmazott. A Médiatanács részletekbe menően elemezte a jogszabályokat, és az azokból fakadó jogalkalmazási feladatait, és Neelie Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak - fogalmaz közleményében a Médiatanács.

Az új törvények alapján akkor lehetséges fellépni külföldön letelepedett médiaszolgáltatóval vagy sajtóterméket kiadóval szemben, amely esetben ezt az Európai Unió jogrendje is megengedi. A magyar szabályozás e tekintetben is szinte szó szerint emeli át a releváns EU normák, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szövegét.

A kiegyensúlyozottság követelménye az internetes tartalmak zömére, így pl. on-line sajtótermékekre vagy a "videobloggerek" által előállított tartalmakra sem vonatkozik. Továbbá a kiegyensúlyozottság csak nagyon szűk körben lesz követelmény a lekérhető (on-demand) tartalmakkal szemben is: alapvetően csak akkor, ha azok tájékoztatási céllal működnek, és csak hírműsoraik vonatkozásában.

A médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának" eshetősége kizárt, hiszen a törvény pontosan definiálja, hogy mely médiaszolgáltatásokat kell regisztrálni. Sőt, a törvényből az is kiderül, hogy a médiaszolgáltatások regisztráció nélkül is megkezdhetik tevékenységüket, hiszen azt nem lehet előzetes engedélyhez kötni - tájékoztat a Médiatanács.