Az európai gólyák háromnegyede Lengyelországot választja
Az európai gólyák háromnegyed része Lengyelországban fészkel, és ezek többsége a Litvániával és Fehéroroszországgal határos északkeleti Podlaskie vajdaságban és a Mazuri-tóvidéken talál magának nyári szállást. Tykocin környékén egyes gazdaságokban több a gólya, mint az ember, ezért kaphatott "európai gólyafalu" státust és díszoklevelet a német Euronatur környezetvédő szervezettől.
Dátum: 2003-05-29 11:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11020
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:22:27.913000, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A természetvédelem ilyesfajta eredményei magyarázzák, hogy Podlaskie vajdaság, ahol Tykocin is található, Lengyelország idegenforgalmi szempontból egyik leggyorsabban fejlődő, legnépszerűbb régiója. Nem véletlenül rendezett a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet és az országos rendőrparancsnokság a lengyelországi külföldi tudósítók számára éppen ebben a vajdaságban, a Bialystoktól nem messze fekvő Tykocin madárparadicsoma mellett évadnyitó tájékoztatót, amelyen a külföldi vendégek számára foganatosított biztonsági intézkedések mellett elsősorban a régió bőséges látnivalóit ismertették.
A Podlaskie vajdaság területére nézve a hatodik a tizenhat lengyel vajdaság közül: 20 180 négyzetkilométeren fekszik, vagyis az ország összterületének 6,4 százalékát foglalja el. Lakóinak száma 1 millió 224 ezer, az össznépesség 3,2 százaléka. Székvárosa Bialystok 284 ezer lakossal; a sorrendben következő két nagyobb város a 68 ezres Suwalki és a 66 ezres Lomza. Lengyelországnak etnikai és vallási szempontból ez a legváltozatosabb vidéke: lengyeleken kívül fehéroroszok, litvánok, ukránok, tatárok, oroszok és romák, római katolikusok mellett ortodoxok és muzulmánok is élnek itt, akik mind rajtahagyták nyomukat a környék ezerszínű kultúráján. Bialystoki születésű volt Ludwik Zamenhof, aki a ma világszerte tízegynéhány millió ember által használt eszperantó nyelvet megalkotta. A vajdaságnak nincs számottevő ipara, ellenben tiszta, mérgezetlen természeti környezetet - és egy páratlan kincset: háborítatlan csendet - kínál a látogatónak. A Podlaskie vajdaságban van a legtöbb - összesen hat - lengyel nemzeti park, köztük az ország legrégebbi és leghíresebb természetvédelmi területe, az 1921-ben létesített, bölényeiről híres bialowiezai park - a lengyel királyok és az orosz cárok kedvenc vadászterületével, a fenséges bialowiezai ősrengeteggel. A Suwalki-tóvidéken hullámzik Lengyelország legmélyebb tava, a 108,5 méter mély Hancza-tó. Ez az ország leghidegebb sarka, az átlagos középhőmérséklet az elmúlt 30 évben mindössze 6,3 Celsius fok volt (miközben például Varsóban 8,1 fok), egyúttal leggyérebben lakott régiója, egy négyzetkilométerre 61 lakos esik (az országos átlag 124). A biebrzanski nemzeti parkban húzódnak Lengyelország és a kontinens e részének legnagyobb természetes lápjai. A vajdaság gazdag madárállományon belül külön meg kell említeni a fehér- és feketególyákat, melyek fészkeit féltő gonddal vigyázzák a helybeliek - például Tykocin környékén. Mint csepp a tengert, tükrözi a vajdaság látnivalóit, gazdag hagyományait a Kiermusyban épült, folyamatosan bővülő agroturisztikai központ. A nemesi udvarházat és a mesteremberek - halász, méhész, bognár, kovács, fazekas - házait mintázó, panzióként működő faépítmények, a muzeális berendezési tárgyak, eszközök, díszek, az orosz szauna, a pálinkafőzde és a Rzym vendéglő, amelyben a látogató ízelítőt kap a tájjellegű konyha, ételek és italok remekeiből, a góral zenekar és az épülő, félig kész középkori vár, melynek udvara lovagi tornák színhelye lesz hamarosan, a vendéglátók szándéka szerint aktív pihenést kínál az idelátogatónak; elmúlt századok tovatűnt vidéki mindennapjaiba álmodhatja magát, és különféle szabad kedvteléseknek hódolhat - lovaglástól a horgászatig, kajakozástól a kerékpározásig.
Pompás kikapcsolódás a civilizáció áldásaitól megcsömörlött városlakónak: a népi építészetet reprezentáló faházikókban nincs televízió, rádió, még a mobil telefonok sem működnek a térerő hiánya miatt. A berendezés, a bútorok, az ágyak mind eredeti, hagyományos darabok, persze az ennek megfelelő komfortfokozattal. De van egy 30 személyes konferenciaterem is, amelyet már felszereltek korszerű telekommunikációs eszközökkel is. A közvetlen környék is tartogat izgalmas látnivalókat. Ezek közül a vendéglátók megmutatták a XVII. századi tykocini barokk zsinagógát, amelyet Lengyelországban a krakkói után a legszebbként tartottak számon, és amely ma múzeum. Tykocin látogatói elgondolkodhatnak a múlt kegyetlen korszakairól: a város lakóinak 60 százaléka a második világháború előtt zsidó volt, amint a környék városaiban is 40-50 százalékos arányban éltek itt valaha, de ma már csak a múzeumként, művelődési házként funkcionáló, elárvult zsinagógáik, temetőik, egykori lakóházaik és a háború után emelt holokauszt-emlékművek őrzik emléküket.
MTI - fidesz.hu