Harminc éves a Kiskörei Vízlépcső

Harminc éve készült el a Kiskörei Vízlépcső és 25 éve annak, hogy kialakították a mellette lévő tározót, a Tisza-tavat; ez alkalomból emlékülést tartottak csütörtökön Kiskörén. A Magyar Hidraológiai Társaság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendezésében a létesítmény építésében résztvevő és az üzemeltetésével foglakozó szakemberek gyűltek össze.

Dátum: 2003-05-29 15:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11041
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:22:34.515035, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az emlékülésen elhangzott: a Kiskörei Vízlépcső, Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye 1967-1973. között épült. A komplexum duzzasztóműből, vízerőműből, hajó- és halzsilipből, valamint hullámtéri duzzasztóműből áll. Az erőmű évente 80-110 millió kilowattóra villamos energiát termel. A kiskörei tározó 1978-ban duzzasztás hatására alakult ki, nagysága 127 négyzetkilométer. Nagy István, a létesítményt üzemeltető Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a vízlépcsőt gazdasági céllal hozták létre. Az 1930-as évek aszályainak hatására megszületett öntözési törvényt követően megépültek a körösi vízlépcsők, a tiszafüredi öntözőrendszer, a tiszalöki vízlépcső, majd a program végén létrehozták a Kiskörei Vízlépcsőt. Az előrelátó tervezésnek köszönhetően a létesítmény fennállásának 30 éve alatt igazodott a mindenkori igényekhez. Az igazgató példaként említette az idegenforgalmat, a természetvédelmet, a vízminőséget és a katasztrófa-kezelést. A vízügyi szakember emlékeztetett: a 2000-es árvíz idején a Kiskörei Vízlépcső mentette meg a katasztrófától a térséget. A ciánszennyezés idején is nagy szerepe volt, mert rendkívüli üzemmód beállításával megmentették a pusztulástól az élővilágot a Tisza-tóban. A Tisza-tóról elmondta: az ember és a természet közös alkotásaként Európa leggazdagabb élővilágával rendelkező mesterséges alkotás jött létre. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ismertette: a Tisza-tó egy része természetvédelmi terület, jelenleg a Világörökség része. A tározó élővilágáról szólva kiemelte: a hordódi holtágban például több száz évvel korábbi időkre utazhat vissza az ember, mert ott olyan természet fogadja, mint amilyen évszázadokkal ezelőtt volt a vízivilág Magyarországon.

- A tározó csiszolatlan gyémánt, amit csak nagyon óvatosan szabad csiszolgatni - mondta a szakember. A Tisza-tó jövőjéről szólva elhangzott: az továbbra is a vízgazdálkodás és az üdülés központja marad.

MTI - fidesz.hu