Bába Iván: A holokauszt örök mementó

A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, az állam nem védte meg állampolgárait egy idegen hatalommal szemben - mondta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Dátum: 2011-01-27 19:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=158195
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:09:05.560265, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az államtitkár a holokauszt nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján rámutatott: a második világháború idején "az őrület átszőtte a politikát", a vész pedig akkor söpört végig az országon, amikor az ország már a második világháború végét várta. Mindazokra emlékeznünk kell, akik áldozatául estek az antiszemitizmus őrületének - tette hozzá.

Bába Iván azt mondta, az Auschwitzban megöltek között "legtöbben a mi honfitársaink voltak", a meggyilkoltak 40 százaléka magyar volt, ezért "ez a magyar történelem egyik legtragikusabb színhelye".

Az államtitkár felidézte Pilinszky János költő szavait: "Egyszerre megéreztük, alkalmunk volt megérezni, hogy jóvátehetetlen botrányt hagytunk magunk mögött. S ha a legszebb jövő állna is előttünk, a legszebb jövő is morális sivataggá válnék, ha nem éreznénk felelősséget azért, ami megtörtént. A szégyenért, a szörnyű szégyenért."

Bába Iván a magyar nemzeti történelem szerves részének nevezte, amikor 1944. május 15-től összesen 140 vonaton, egy-egy vagonban 70-80 embert összezsúfolva a koncentrációs táborokba hurcolták az üldözötteket. Az egzisztenciát ellehetetlenítő törvények, a kirekesztés, a gyűjtőtábori éhezés, a terror és a kínzás után még rosszabb következett: a megsemmisítés - mondta.

Szólt arról is, hogy a holokauszt emléke csak nagyon lassan épül be a történelmi nemzeti tragédiák sorába, az erkölcsi és anyagi kárpótlás pedig olyan nemzedékekre maradt, amelyek csak feljegyzésekből ismeri a történteket. Az áldozatokra emlékezve kell tudatosítanunk: bűnt nem lehet büntetlenül elkövetni, mert "a holokauszt örök mementó" - állapította meg.

Fahidi Éva holokauszt-túlélő beszédében rámutatott: Auschwitz felszabadulásával megszűnt az emberiség legnagyobb szégyene. A koncentrációs táborban "mint a barmokat, úgy számolták meg őket" nap mint nap - mondta -, és állandóan éheztek. Hangsúlyozta: küzdeni kell a történelemhamisítás, a vészkorszak tényének tagadása ellen. A magyar holokausztban magyarok küldték gázkamrákba a magyarokat - folytatta -, a magyar holokauszt pedig elő volt készítve a - numerus claususszal együtt - négy zsidótörvénnyel. A teljes közigazgatási apparátus, a csendőrség, a rendőrség és a magyar lakosság egy része is a zsidóüldözés mellé állt - emlékeztetett.

Mint mondta, jelenleg nő azoknak a száma, akik a közelmúlttal kapcsolatban az ismeretek kiegészítésére törekednek. A következő nemzedéknek olyan társadalmat kell építenie, hogy "ne kelljen félni senkitől".

A megemlékezésen átadták a bujkáló nácik felkutatását és megbüntetését céljának tekintő Simon Wiesenthalról elnevezett, a Holocaust Közalapítvány kuratóriuma által 2008-ban alapított díjat, amelyet idén Varga Jenő és Korinek László, a pécsi Emlékezet Alapítvány és a pécsi holokauszt-emlékmű létrehozói kaptak. Az elismeréssel pénzjutalom és egy Simon Wiesenthal feliratú, gravírozott kavics jár.

Kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta a megemlékezést az Áldozatok Emlékfalánál. A rendezvényen részt vett mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, a diplomáciai testület képviselői, Markó Iván balettművész, Donáth László evangélikus lelkész és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is.

Ezen az üvegtornyon 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. A központ állandó kiállítása a magyar zsidó és roma emberek szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását eleveníti fel.