Az energiainfrastruktúra finanszírozása a téma a külügyminiszterek találkozóján

Az EU-országok energetikai rendszereinek összekapcsolásához, az egységes európai energiapiac megteremtéséhez szükséges infrastruktúra finanszírozása az egyik vitatéma az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben kezdődött tanácskozásán - tájékoztatták az MTI-t uniós források.

Dátum: 2011-01-31 11:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=158315
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:09:46.462883, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tagállami kormányokat képviselő miniszterek az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - Martonyi Jánosnak, a magyar diplomácia vezetőjének az elnökletével - egyebek közt az EU-országok állam- és kormányfőinek energiaügyi, illetve innovációs kérdésekkel foglalkozó pénteki csúcstalálkozóját készítik elő.

Az említett források azt valószínűsítették, hogy a csúcstalálkozó most készülő záródokumentumában az energetikai infrastruktúra finanszírozásáról szólva döntő mértékben a magántőkére helyezik majd a hangsúlyt, de azoknál a beruházásoknál, amelyek esetében a magántőke nem vállal elég erőteljes szerepet, lehetőségként említeni fogják a közpénzek felhasználását is. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy lesznek-e ebben EU-s pénzek is.

Szintén vita várható az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - azon javaslatáról, hogy a tagállamok jelentsék be külső, harmadik országokkal kötött energiaügyi szerződéseiket. Egyesek - mondták az MTI-nek uniós források - felvetik azt, hogy ha a magáncégek között létrejött kötelezettségvállalásokat nem terheli bejelentési kötelezettség, akkor nem lehet világos és teljes képet alkotni az energiapiaci "játéktér" jelenlegi helyzetéről.

Az Európai Bizottság azt is szeretné, ha a tagállamok konkrét, számszerűsíthető energiahatékonysági kötelezettségvállalásokat tennének a pénteki csúcstalálkozón. Ezzel azonban uniós források szerint nem minden tagállam ért egyet.

A külügyminiszteri tanácskozás második, délutáni részében kifejezetten külpolitikai témákról esik majd szó, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökletével.

Fehéroroszországot illetően, az elnökválasztást övező hatósági erőszak és számos ellenzéki bebörtönzése miatt a tervek szerint ismét uniós beutazási tilalmat rendelnek el Aljakszandr Lukasenka elnökkel és a minszki rezsim több, mint 150 tisztségviselőjével, illetve támogatójával szemben. Ebben a tilalmi névsorban lényegesen többen szerepelnek, mint a korábban hatályban volt, de időközben feloldott előző listán.

A miniszterek közös állásfoglalást kívánnak megszövegezni Tunézia és Egyiptom ügyében. Értesülések szerint dönthetnek arról, hogy befagyasztják Zin el-Abidin ben Ali bukott tunéziai államfő külföldön elérhető vagyonát. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az EU mind Tunéziának, mind Egyiptomnak felajánlja segítségét a tisztességes, szabad választások megtartásához, ám azon túl, hogy nyugalomra inti e két országot, nem kíván beavatkozni a belpolitika alakulásába, nem kíván egyik oldal pártjára sem állni.