"Fel kell számolni az intézményi dzsungelt"
A kormánynak az a célja, hogy 2014-re, a parlamenti ciklus végére olyan szolgáltató közigazgatás működjön Magyarországon, amellyel elégedettek az adófizető polgárok - jelentette ki Navracsics Tibor pénteken Egerben.
Dátum: 2011-02-04 16:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=158550
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:11:10.790007, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Fel kell számolni az elmúlt 20 évben kialakult "intézményi dzsungelt" - közölte az igazságügyi és közigazgatási miniszter, hozzátéve, az elképzelések szerint 2013-ban már járási, vagyis kistérségi szinten is megnyílhatnak a kormányablakok.
A kormányzat még az idén közigazgatási életpályamodellt kíván bevezetni, amely hosszú távon biztosítja az államigazgatás hatékony és magas színvonalú működését - mondta a miniszterelnök-helyettes, aki találkozott a Heves megyében működő területi államigazgatási szervek munkatársaival.
A politikus úgy vélekedett, egyaránt szakítani kell azzal a szemlélettel, amely egyenlőséget tesz az önkormányzati igazgatás és a közigazgatás közé, illetve azzal, hogy az államigazgatás politika érték mentes szakmai feladat.
Szerinte nem az a kérdés, hogy több állam, vagy kevesebb állam, hanem az, hogy jó állam vagy rossz állam - fogalmazott.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a kiszervezések nyomán különböző feladatok ellátatlanok maradtak. Ugyanakkor az egyszerű felhasználókat, vagyis az állampolgárokat arra kényszerítették, hogy tanulják meg az állam működését.
Ha pedig a polgár nem érzi, hogy a közigazgatás érte van, nem érti, hogy miért fizeti be adóforintjait, elidegenedik a demokráciától - szögezte le.
Mint mondta, olyan intézményrendszer kialakítása szükséges, hogy a polgároknak az állammal történő találkozása ne okozzon frusztrációt; ebben a helyzetben pedig a kormányablak a legfontosabb pont.
Ugyanakkor a közigazgatás kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából is. A külföldi elemzők ugyanis Magyarország esetében a leggyengébb pontokat mindig az állam túladóztatása és bürokráciája tekintetében jelölték meg. Vagyis a közigazgatás lehet az a motor, amely új fejezetet nyit Magyarország történetében.
Végül hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kell a legmagasabb színvonalú munkát végezniük, hiszen csak így várható el hasonló színvonalú munkavégzés másoktól is. Éppen ennek elősegítését szolgálja a közigazgatási életpályamodell.
Navracsics Tibor egri látogatása keretében felkereste a Heves Megyei Kormányablakot, majd sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormányablakok január 1-i működése óta 22.638 ügyben 21.459-en keresték fel az intézményhálózatot.
Úgy vélekedett, hogy a napi 12 órás nyitva tartás máris mintaértékű volt, hiszen információi szerint egyre több okmányiroda kereshető fel a kormányablakokhoz hasonlóan reggel 8-tól este 8-ig.
Megfelezné a kormány a miniszterek és az államtitkárok szabadságát
A jelenlegi negyvenről húsz munkanapra csökkentené a politikai vezetők, így a miniszterek és az államtitkárok szabadságát egy törvénymódosítási javaslat, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek. Az előterjesztés emellett visszaállítaná a közigazgatási alapvizsgát.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvény szerint a minisztert és az államtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. Navracsics Tibor javaslata ezt húsz munkanapra csökkentené. A pénteken benyújtott kormány-előterjesztés nagy része a közigazgatási alapvizsga visszaállításáról szól, amely - mint az az indoklásban olvasható - a pályán maradás feltétele lesz. Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében egy, a középiskolai végzettségűek esetében két éven belül kellene a vizsgát teljesíteni. Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnne. A vizsga alóli mentesítés eseteit a kabinet rendeletben határozza meg.
A rendelkezés alapján közigazgatási alapvizsgát kellene tennie annak is, aki a közigazgatásiversenyvizsga-kötelezettség megszűnése után kapott kinevezést. A részletes indoklásban az előterjesztő emlékeztet, hogy a "bennmaradási" feltételként funkcionáló alapvizsga jogalkotói célja az volt, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egységesen rendelkezzenek a feladatellátáshoz szükséges alapvető igazgatási és jogi ismeretekkel.