Orbán Viktort hívják Hűség-kút avatására Sopronba

A soproni Polgári Összefogás Frakciója azzal a kéréssel fordul a soproni városvezetéshez, hogy a június 20-án átadásra kerülő Hűség-kút avatására Sopron városa Orbán Viktort hívja meg és kérje fel - hangzott el a Polgári Összefogás frakciója mai soproni sajtótájékoztatóján Sopronban.

Dátum: 2003-05-30 16:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11083
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:22:47.773391, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Dr. Molnár Ágnes önkormányzati képviselő, és Abdai Géza önkormányzati képviselő, a Polgári Összefogás frakcióvezetője a soproni Fidesz-székházban tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a soproni népszavazás 80. évfordulójára, 2001. december 14-én, Sopronban kihelyezett kormányülésen hirdették ki a 244/2001-es, a Hűség Napjáról szóló kormányrendeletet. Ezzel a Kormány "az 1921. évi. soproni népszavazás emlékéren a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva, december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja és egyúttal felhívja az állami szerveket, az önkormányzatokat, az iskolákat, a civil szervezeteket arra, hogy ezentúl országszerte méltó módon emlékezzenek meg a Hűség Napjáról, Sopron népének méltó helytállásáról. ".

A Hűség napjáról szóló kormányrendeletben a magyar kormány ugyanakkor a Hűség Napja tiszteletére a leghűségesebb városnak szökőkutat adományozott, a népszavazáson részt vett községekben pedig méltó emlék állításáról gondoskodott.

A népszavazásban részt vett településeken felállításra kerültek a Hűség-emlékművek.

A soproni Hűség-kút alapkövét 2002. március 15-én Szájer József, Sopron országgyűlési képviselője tette le.

A sajtótájékoztatón a soproni Várkerületen megépítésre kerülő Hűség-kút kialakításával kapcsolatosan elhangzott: a soproni Városszépítő Egyesület szakmai javaslatát is figyelembe véve Soltra E. Tamás szobrászművész háromfigurás szobor-együttese díszíti majd a Hűség kutat. A két férfi és egy női alak, valamint a Hűség-kút talapzatán elhelyezett három évszám Sopron történelmének három jelentős eseményét idézi. A térplasztikai alkotás középpontjában egy oszlop emelkedik az ég felé, amelyen az országalma pihen díszes párnán.

Dr. Molnár Ágnes képviselő kijelentette: a Polgári Összefogás, valamint Sopron összes polgári értékrendet valló lakója nevében reméli, hogy Sopron történelmi jelentőségű eseményének, az 1921-es népszavazásnak emléket állító művészeti alkotás avatása kapcsán az eseményhez, valamint a polgári-kormány gesztusához méltóan, a várost mindig is jellemző együttgondolkodás és együttműködés jegyében, az MSZP-SZDSZ koalíciós városvezetés bölcs és megfontolt döntést hoz.

(V)

***

A KORMÁNY

244/2001

Rendelete

A Hűség Napjáról

Az első világháborút Lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot minden oldalról megcsonkította, s több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt.

Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében is kiharcolták hogy maguk dönthessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a között, Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk községekkel egy népszavazáson döntött hovatartozásáról. A magyar hazát választották. A város neve az eltelt évtizedek során összeforrott a hűséggel. A magyarok számára Sopron és a hűség egyet jelentenek.

Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és a "Civitas Fidelissima", a "leghűségesebb város" címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel címerében.

A népszavazás örök jelképpé vált minden magyar szemében, mert vállalta a történelmi múltat és megmutatta a jövőbe vezető utat. A népszavazás óta eltelt nyolcvan küzdelmes esztendő után valóra váltak az akkori soproniak szép reményei, Sopron ma, az ország ígéretesen fejlődő települései közé tartozik.

A Kormány tekintettel a népszavazás történelmi jelentőségére a következő rendeletet alkotja:

1. §.

A Kormány az 1921. évi . soproni népszavazás emlékéren a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja.

2. §.

A Kormány felhívja az állami szerveken az önkormányzatokat, az egyházakat, az iskolákat, valamint a civil szervezeteken hogy ezentúl a Hűség Napján országszerte méltó módon emlékezzenek meg Sopron népének helytállásáról.

3. §.

A Kormány a Hűség Napja tiszteletére a leghűségesebb városnak szökőkutat adományoz, a népszavazáson részt vett községekben pedig méltó emlék állításáról gondoskodik.

4. §.

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Sopron, 2001. december 14.

Orbán Viktor

miniszterelnök