Bush-Putyin csúcs
Az amerikai és az orosz elnök vasárnap felszólította Iránt és Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel atomfegyver kifejlesztését célzó erőfeszítéseikkel. Ez volt Vlagyimir Putyin és George Bush első személyes megbeszélése az iraki válság óta. Az orosz és az amerikai elnök Szentpéterváron kölcsönösen barátoknak nevezték egymást; Putyin megfogalmazása szerint az orosz-amerikai kapcsolatok alapjai szilárdabbaknak bizonyultak a nézeteltéréseknél.
Dátum: 2003-06-01 11:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11107
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:22:55.210661, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A csúcs legfontosabb eseménye a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről tavaly májusban, Moszkvában aláírt szerződés ratifikációs dokumentumainak kicserélése volt. Ezzel életbe lépett a nukleáris rakétatölteteket egyenként 1700-2200 darabra, a jelenlegi szint mintegy harmadára csökkentő megállapodás. Az amerikai törvényhozás már korábban ratifikálta a moszkvai szerződést, az orosz állami duma viszont az iraki háború miatt félretette azt, és csak májusban hagyta jóvá a dokumentumot. Az orosz-amerikai megbeszélés fő témája értelemszerűen Irak volt, de fontos teret kapott a közel-keleti helyzet, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása is. Irak kapcsán Bush megerősítette: a bagdadi rezsimnek igenis voltak tömegpusztító fegyverei és biofegyver-laboratóriumai, amelyeknek létét korábban Irak tagadta, s amelyek az ENSZ-határozatok tiltó hatálya alá estek. A sajtótájékoztatón Putyin és Bush nagy jelentőséget tulajdonított az Irak elleni szankciók feloldásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúan elfogadott határozatnak. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitáinak lezárásával az együttműködésre kívánnak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai-brit-spanyol határozat-tervezet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszervezet megkerülésével, és nem a 1441. számú BT-határozat szellemében indította volna meg az iraki háborút. Putyin már Bush érkezése előtt békülékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Bush fölvetette az Egyesült Államokat nyugtalanító orosz-iráni nukleáris együttműködés kérdését. Mint mondta, "aggódunk Irán előrehaladott nukleáris programja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az atomsorompó-szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek". Putyin szavai szerint ezen a területen kisebb a nézetkülönbség, mint kívülről látszik; Moszkva elkötelezett az atomsorompó-szerződés mellett. Bush arról beszélt, hogy Washington, Moszkva és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szorosan együttműködik annak érdekében, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez.
Az Irán elleni vádak kapcsán Putyin megerősítette: Moszkva ellenzi a tömegpusztító fegyverek terjedését. Egyúttal leszögezte: hazája ellenzi, hogy "a nukleáris fegyverprogramot ürügyként használják fel a velünk szembeni tisztességtelen verseny céljára". Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország szállította a buseri atomerőmű fő berendezéseit Iránnak, váltig tagadva, hogy azok alkalmasak lennének atomfegyver előállítására. Észak-Koreáról szólva Bush úgy fogalmazott, hogy a kelet-ázsiai országot "nyomatékosan felszólítjuk: láthatóan, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul számolja fel nukleáris programját".
Az amerikai elnök újabb egyesült államokbeli látogatásra, ezen belül a Camp David-i elnöki rezidencia meglátogatására hívta meg orosz kollégáját. Bush szombaton érkezett Szentpétervárra, ahol több mint 40 állam- és kormányfő gyűlt össze a hétvégén a jubileumra, a korábbi orosz főváros alapításának 300. évfordulójára.
MTI - fidesz.hu