Salamon: Az ellenzék csak kifogásokat keres
Az ellenzék egyes erői nem tudják elfogadni, hogy akkor kapjon új alaptörvény Magyarország, amikor nem ők kormányoznak - nyilatkozta Salamon László, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó eseti parlamenti bizottság KDNP-s elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.
Dátum: 2011-02-21 10:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=159206
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:15:00.227325, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Először is, nem becsülném le, hogy kérdőíveket küldünk ki, hiszen ez az emberek megkérdezésének egy nagyon hatékony és célszerű módja - jelentette ki az elhangzottakra reagálva Salamon László. A vélemények beszerzésének módszerét egyébként az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság kulcskérdésként kezelte, és Magyarország újkori történetében még soha nem nyitották ilyen szélesre a kapukat alkotmányozás ügyében a társadalom előtt, mint most - hangoztatta a KDNP-s politikus.
Az alkotmányban megjelölt állami szerveket, az érdek-képviseleti szövetségeket, a nemzeti-etnikai kisebbségek szövetségeit véleménynyilvánításra kérték. Ezen túl megkeresték az alkotmányjogi szakmát, a tudományegyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát is ugyanezen célból. Emellett minden társadalmi szervezet, sőt, magánszemély előtt is megnyitották a kormányzó erők annak a lehetőségét, hogy elképzeléseit, javaslatait, véleményét elküldje az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottságnak - sorolta a konzultációs folyamat állomásait Salamon László.
Megjegyezte: éppen az LMP parlamenti frakciója javaslatára fogadta el az alkotmányt előkészítő eseti bizottság azt az elképzelést, hogy minden frakció név szerint felkérhessen öt-öt társadalmi szervezetet véleménynyilvánításra - ez is megtörtént; összesen majd kétszázötven vélemény, javaslat, észrevétel futott be tavaly december végéig a bizottsághoz. Számos konferencián, szimpóziumon, egyetemi rendezvényeken, sajtóvitákon is megismerhették a különböző elképzeléseket az új alkotmánnyal kapcsolatban az emberek - érvelt a kormánypárti politikus.
A kormányoldal sokat tett az ellenzék visszatéréséért
Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött, és idén év végén fog véget érni a kétharmados - sarkalatos - törvények elfogadásával, amelyek így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert - mondta Salamon László. A KDNP-s politikus ismét emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem '45-ben vagy '89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek - emlékeztetett a politikus.
Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a "páratlan gesztust" az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői - mondta Salamon László.
Ha ugyanis a koncepciót megszavazták volna kétharmados többséggel, az már megkötötte volna az alkotmány normaszövegének konkrét szövegezési irányát is. Most megnyílt az a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával. Nem egészen értem, miről szól ez a vita - reagált Salamon László.
A kormánypárti politikus úgy látja: az ellenzék részéről nem történik egyéb a kifogások keresésénél. Meg is fogalmazódott szocialista politikusok részéről: nem hitelesíthető, hogy ebben a ciklusban szülessék új alkotmány. Elviselhetetlen egyes pártoknak, hogy ellenzékben legyenek, miközben Magyarország új alkotmányhoz jut - érvelt a kormánypárti politikus a Heti Hírmondó stúdiójában szervezett vita keretében.