"Közoktatási" kötelezettség lenne az óvodáztatás
Az óvodai férőhelyek egyenlőtlen elosztása miatt elsősorban a szegényebb országrészekben kell majd állami és uniós források segítségével új intézményeket építeni, régi óvodákat felújítani, bővíteni - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma pénteken az MTI-vel azzal kapcsolatban, hogy az oktatási államtitkárság az új közoktatási törvényben hároméves kortól kötelezővé tenné az óvodát.
Dátum: 2011-02-25 15:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=159486
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:16:38.783649, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mint írták, az óvodáztatás - a megfelelő körülmények biztosításától kezdődően - ugyanolyan "közoktatási" kötelezettség lenne, mint a tanórai részvétel. Jelenleg csak ötéves kortól teszi kötelezővé a törvény a napi négyórás óvodai nevelésben való részvételt - emlékeztetnek.
Kiemelték: a tervezett intézkedés nem okoz ugyan "létszámrobbanást", de az intézkedés bevezetésére az óvodafejlesztési programok befejeződését követően kerülhet sor.
Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI kérdésére azt mondta, az oktatási államtitkárság pontosan fel kívánja mérni, hány óvodai férőhely van, ennek ismeretében lehet majd kötelezővé tenni hároméves kortól az óvodáztatást.
Kitért arra is, hogy a Széchenyi Terv keretében még ebben a fél évben uniós projektek indulnak, s 10-12 milliárd forintból óvodai férőhelyek bővítése kezdődhet meg. Országos szinten nagyjából megfelelőnek tűnik a férőhelyek száma, a 3-4 éves gyermekekkel számolva 7-8 százaléknyi növelésre lenne szükség, ami néhány ezer férőhelyet jelenthet - jegyezte meg.
Gloviczki Zoltán kitért arra is, hogy az oktatási, a szociális és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságok elképzelései szerint könnyítések lépnének életbe az óvodák infrastrukturális követelményeit illetően. Azt, hogy egy óvodának milyen követelményeknek kell megfelelnie, ma szabványügyi jogszabályok rögzítik. A helyettes államtitkár közlése szerint azt szeretnék, ha a hátrányos helyzetű területeken bezárt iskolaépületek, illetve más típusú középületek lehetnének ismét óvodák, még akkor is, ha azok nem minden szegletükben felelnek meg a szabványoknak.
A Nefmi közleményében utalt arra is, hogy Magyarországon a hároméves korosztályhoz tartozó gyermekek 90 százaléka jelenleg is jár óvodába, de a szakemberek úgy vélik, hogy éppen azok a gyerekek tartoznak a hiányzó 10 százalékba, akiknek családi körülményei miatt a legnagyobb szüksége lenne az óvodába járásra.
A közleményben utalnak arra is, hogy egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására. Erre Magyarországon még nagyobb szükség van, hiszen nagyon sok olyan gyerek él hátrányos körülmények között, akiknek a későbbi iskolai eredményeit és sikeres boldogulását meghatározóan befolyásolhatja a korai fejlesztés.
Kutatások eredményei szerint a jobb minőségű nevelésben részesült gyermekek jobban teljesítenek későbbi tanulmányaik során. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy már az általános iskolában érezhetően profitálnak az óvodában vagy egyéb intézményes keretek között eltöltött időszakból a gyermekek.
A hároméves kortól kötelező óvodáztatást támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A tömörülés elnöke, Mendrey László kedden az MTI-nek azt mondta, hogy támogathatónak tartják az oktatási államtitkárság elképzelését. Kiemelte: az iskolaérettség szempontjából fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb óvodába kerüljenek, s a tervezett intézkedés biztosabbá teheti az óvodapedagógusok foglalkoztatását is.
Arra a felvetésre, nem tartja-e problémának, hogy nincs elegendő óvodai hely, Mendrey László azt mondta: azért nincs elég férőhely, mert az elmúlt 20 évben sorra zárták be az óvodákat. Ezek újranyitása azonban véleménye szerint megoldható. Meg kell keresni az ehhez, illetve a férőhelybővítéshez szükséges forrásokat - közölte az érdekvédő.