Magyarország államformája továbbra is köztársaság
Az új alkotmánytervezetről és azzal összefüggésben a választójogi törvény várható változásairól, illetve a határontúli magyarok választójogáról beszélt Gulyás Gergely az ATV Reggeli Jam című műsorának vendégeként csütörtökön.
Dátum: 2011-03-10 14:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160022
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:19:44.533649, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Indoklásképp hozzátette: Magyarországnak hagyományosan Magyarország a neve, az emberek is így használják. Nincs oka annak, hogy a kissé erőltetett Magyar Köztársaság elnevezést tartsuk fenn, amikor arról van szó, hogy a magyar állam valamilyen jogot biztosít, vagy kötelezettséget elvár.
A képviselő a műsorban hangsúlyozta: nem akarjuk a pénzeket és okmányokat azonnal lecserélni. Körülbelül tíz év alatt ezek teljesen lecserélődnek. Hozzáfűzte: ezért különösebb kiadást az intézkedés nem gerjeszt. Arra a kérdésre, hogy miért vármegyéknek fogják nevezni a megyéket az alkotmány elfogadása után Gulyás úgy reagált: ez még nyitott kérdés a frakció számára is, azonban e közigazgatási egységeket hagyományosan így nevezik.
A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogáról szólva az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a tervezet szerint ennek a lehetőségét nem zárjuk ki, hiszen az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ezzel egyidejűleg a választójogi törvényben garantálni kell azt is, hogy a választójog gyakorlása lakóhelyhez kötődjön - szögezte le a képviselő. Amennyiben biztosítja a választójogi törvény a választójogot nem Magyarországon élő magyar állampolgároknak, akkor az ne legyen egyenértékű a helyben lakók választójogával. Magyarázatképp Gulyás hozzátette: a két szavazatból, amivel minden itt élő magyar állampolgár rendelkezik, csak az egyik illesse meg a határon túli magyarokat.
A választási rendszer "átszabását" firtató kérdésre válaszolva Gulyás kifejtette: az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentése miatt - 386-ról 200 főre - a megyei listák jelenlegi formájukban nem tarthatók fenn, ugyanis annyira kevés mandátum maradna egy-egy kisebb megyében, hogy az nem lenne igazságosan kiosztható. Ezért a húsz megyei listát egy országos lista váltaná fel. Így arányosabbá válna a rendszer, de ezt a kérdést az alkotmánytól teljesen függetlenül, a választójogi törvényben kell majd szabályozni - emlékeztetett a képviselő.
Gulyás Gergely a műsorban beszélt arról is, hogy Budapesten valószínűleg a helyiek is elfogadhatóbbnak tartanák az egyszintű közigazgatást a jelenlegi - kerületi és fővárosi - kettős igazgatás helyett. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a képviselő hangsúlyozta: valószínű, hogy a németmintájú alkotmányjogi panasz intézményét teljessé teszik, így a testület jogkörei bővülni fognak, hiszen panasz esetén a rendes bíróságok döntéseit is felülbírálhatják majd az alkotmány őrei.