Bakondi: Magyarország felajánlotta segítségét Japánnak

Nem veszélyezteti a magyar lakosságot a japán nukleáris válság a nagy földrajzi távolság miatt; a katasztrófavédők mindenesetre naprakészen figyelemmel kísérik a történteket, Magyarország pedig felajánlotta segítségét a szigetországnak - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője szerdán egy balatonföldvári sajtótájékoztatón.

Dátum: 2011-03-16 15:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160218
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:20:55.185729, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A polgári védelmi kirendeltségvezetők országos balatonföldvári konferenciáján részt vevő Bakondi György kifejtette: Magyarországnak az Európai Unió soros elnökeként is figyelemmel kell kísérnie a japán eseményeket, szükség esetén aktiválva a polgári védelmet. Beszélt arról is, hogy Magyarország már felajánlotta segítségét a szigetországnak, részben speciális mentőcsoport, részben nukleáris szakértők küldésével, de ezzel eddig nem élt a japán kormány.

A főigazgató elmondta, a katasztrófavédők folyamatosan mérik a háttérsugárzást az országban, és figyelik a meteorológiai adatokat, hogy nyomon kövessék, eljuthat-e Magyarországra a radioaktív szennyeződés. Ettől szakvélemények szerint nem kell tartani - hangsúlyozta.

A hősies védekezésnél jobb az aprólékos megelőzés

A leghősiesebb védekezésnél is jobb a gondos, aprólékos hatósági megelőzési tevékenység, akár ipari, akár árvízi veszélyeztetettségről van szó - summázta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a tavalyi, katasztrófákban bővelkedő év legfőbb tanulságát a balatonföldvári konferencián szerdán.

Bakondi György elmondta, hogy az ország polgári védelmi kirendeltségvezetőinek rendezett háromnapos konferencián a tavalyi év katasztrófaelhárítási, -kezelési és -felszámolási tapasztalatait dolgozzák fel. Ez a munka része annak a folyamatnak, amely tavaly elkezdődött, és amelynek révén új alapokra helyezik a polgári védelmi mozgósítást, a katasztrófakezelést és az újjáépítés koordinációját. A katasztrófavédelem számos területén jogszabály-módosítás, jogalkotás várható, a végszavazás a tervek szerint az első félév végén lesz.

A főigazgató szerint a korábbi években elhanyagolták a megelőzést a katasztrófák elleni védekezésben. A tavalyi árvízi, belvízi és vörösiszap-katasztrófák tapasztalata az is, hogy változtatni kell az önkormányzati rendszer közreműködésén, és teendők vannak a nemzetközi segítségnyújtás szervezésében, koordinálásában is.

Bakondi György beszámolója szerint tavaly június elején a katasztrófavédők nagy megrökönyödéssel szembesültek azzal, hogy a magyar honvédségnek - a hivatásos hadseregre való áttérés okán - mindössze 18 tartalékosa maradt, ezért más erőket kellett mozgósítani, egyebek között a rendőrséget, rendészeti szerveket bevetve árvízvédelemre a Hernád gátjain.

A jövőben az év elején aláírt országos bevetési-irányítási terv biztosítja az árvízi helyzetek kezelésében részt vevő szervezetek gyors és hatékony riasztását, bevetését - mondta a főigazgató. Az országos terv elkészülte után most megyei szinten folyik hasonló tervezés - tette hozzá.

A péntekig tartó balatonföldvári konferencián mintegy száz polgári védelmi kirendeltségvezető hallgat előadásokat katasztrófavédelmi, vízügyi, környezetvédelmi és geológus szakemberektől. Kiemelt témája a rendezvénynek az árvízi védekezés, benne a polgármesterek felkészítése az ilyen feladatokra.