Prodi a reformokról
Az Európai Bizottság elnöke szerdán ismételten állást foglalt a több évre választandó EU-elnök intézményének bevezetése ellen, jelezve ugyanakkor, hogy e javaslat enyhített változatától a bizottság nem zárkózna el.
Dátum: 2003-06-04 14:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=11254
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:23:40.703045, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Romano Prodi az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a június 20-21-én esedékes szaloniki csúcs előkészületeiről folytatott vitában fejtette ki álláspontját az intézményi reformokról, amelyek a csúcs vezető témái között szerepelnek majd.
Megállapította, hogy a reformokat előkészítő konvent munkájának záró szakaszában még mindig megoldatlan az a kérdés, hogyan lehetne stabilabbá tenni az Európai Tanács elnökségi rendszerét.
Az alkotmányos szerződésnek a konvent elnöksége által előterjesztett tervezetében javasolt megoldás szerint a tanács élére egyszer megújítható két és fél éves időszakra választanának elnököt a testület mindenkori tagjai közül.
Prodi szerint egy ilyen megoldásnak több hátránya is lenne. Először is felmerül az elszámoltathatóság problémája, mert nem világos, kinek tartozna politikai felelősséggel az elnök. Másrészt gyengülne az Európai Parlament szerepe, mert a képviselőtestületnek csak az Európai Bizottsággal szemben lenne ellenőrzési jogköre, az Európai Tanáccsal és annak elnökével szemben nem. Végül, újabb végrehajtói szerepkör jönne létre a tanácson belül, ami zavart teremtene a közösségi hatáskörök megosztásában.
Az elnök értésre adta ugyanakkor, hogy a bizottság - az egymást váltó soros elnökségek rendszerének fenntartása mellett - attól sem zárkózna el, hogy "a tanács hatékonyságának technikai értelemben történő növelése érdekében létrehozzanak egy elnöki tisztséget".
Prodi felszólalásának angol nyelvű változatában e helyen a "chairman" szó szerepel, ami az elnök szó másik angol megfelelőjével, a "president"-tel ellentétben általában nem valódi hatalommal, hanem csak szervezeti-ceremoniális hatáskörökkel rendelkező (például üléseket levezető) elnököt jelent.
A különbség nem éles, és más nyelveken nem is nagyon visszaadható, de Prodi szóhasználata arra a formálódó kompromisszumra utalt, hogy egy végrehajtói és döntéshozói jogkörök nélküli, "chairman"-típusú elnököt végső soron a javaslat jelenlegi ellenzői is el tudnának fogadni.
Az intézményi reformok mellett az EU soros görög elnöksége még legalább három-négy fontosabb témát - köztük a közös kül- és biztonságpolitika jövőjét, a bevándorlási politikát és a menekültügyet, valamint a transzatlanti kapcsolatokat - is a szaloniki csúcs napirendjére kívánja tűzni. Prodi azonban felszólalásában kizárólag a reformokkal foglalkozott, ezzel is jelezve, milyen nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a bizottság.
Az alkotmányos szerződés készülő tervezetével kapcsolatban kijelentette, hogy a konventnek "kiegyensúlyozott, alternatívák nélküli szöveget kell előterjesztenie" Szalonikiban, mert "óriási veszélyekkel járna, ha ez nem sikerülne".
Ha a konvent egy sor létfontosságú kérdésben a kormányközi konferenciára bízná a döntést, azzal azt kockázatná, hogy megismétlődik a nizzai szerződés elfogadásának szomorú tapasztalata - jelentette ki Prodi. Arra utalt, hogy a 2000 decemberi nizzai csúcson a tagállamok csak maratoni hosszúságúra nyúlt, késhegyre menő viták után tudtak megegyezésre jutni a szerződésről, amellyel végül szinte senki nem volt teljesen elégedett.
MTI - fidesz.hu