Szászfalvi szerdán tárgyal a történelmi egyházakkal

Szerdán tárgyalnak a készülő új egyházi törvény tervezetéről Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkárral a történelmi egyházak vezetői Budapesten - tudta meg az MTI hétfőn.

Dátum: 2011-03-28 18:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160754
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:24:00.308055, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az MTI információi szerint ez lesz a törvénnyel kapcsolatos legfőbb irányelveket áttekintő első találkozó a kormányzat és a történelmi egyházak képviselői között. A találkozóra a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita egyház vezetői kaptak meghívást.

Szászfalvi László mintegy két hete a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyar Külügyi Intézet tudományos konferenciáján tartott előadásában ismertette először az új egyházi törvény tervezetét.

Egyebek mellett kitért arra, hogy a tervek szerint legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek meg szeretnék kapni a történelmi egyház státuszát.

Mint akkor közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd.

Előadásában szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény "nemzetközi szinten idejétmúlttá vált", az egyházalapítást tekintve pedig "ultraliberálisnak" bizonyult.

Szászfalvi László korábbi sajtótájékoztatóján kifejtette: az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében - amelyet már meg is szavazott a parlament - csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-től hány lesz. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat "nem számolgat", de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, "amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen", és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett "jóval-jóval kevesebb egyház legyen".

Az MTI kérdésére akkor Szászfalvi László közölte: a tárgyalásokba bevonják a történelmi egyházakat, valamint azokat a "meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat", amelyek "a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében".