"Az MSZP-n túllépett a történelem"

Fennáll az alkotmányozási kényszer - állítják az MNO által megkérdezett politológusok. Zárug Péter Farkas világos szövegezésűnek nevezte a készülő alaptörvényt. A kritikák élét a szöveg további finomításával lehetne elvenni. Ha bármilyen népszavazás lenne ebben az ügyben, akkor az az alaptörvényen túl az aktuálpolitikai helyzetről is szólna, és mindenképpen torzítaná az eredményt - emelte ki Boros Bánk Levente.

Dátum: 2011-03-31 18:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160894
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:24:48.977120, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az alkotmánytan és a jogelmélet alapvetően kétféle alkotmányozási típust ismer; az egyik a forradalmi, a másik a konszolidációs alkotmányozás - felelte a lap felvetésére Zárug Péter Farkas, amely szerint a parlamenti ellenzék megkérdőjelezi, hogy alkotmányozási kényszer van Magyarországon. A politológus szerint "a forradalmi alkotmányozás esete akkor áll fenn, amikor az átalakult társadalmi viszonyoknak annyira nem felel meg a régi politikai rendszer, hogy a kényszerhelyzet miatt a hosszas egyeztetés helyett egy szűk elit, gyakran vitatott felhatalmazással, de a forradalmi aréna legfontosabb erőit tömörítve hoz alkotmányt, amelyet az országgyűlés, netán népszavazás emel formálisan a joghierarchia csúcsára". A konszolidációs alkotmányozás esetében a működő, fennálló rendszer kiigazítását végzi el a politikai elit - teszi hozzá a szakember. "Ez a megfontolt korrekció leginkább tehát alkotmánymódosításokban jelentkezik, akár évekig is eltartó társadalmi, politikai és szakmai vita közepette."

Történettudományi és politikatudományi értelemben 2010-ben nem volt forradalom - hívja fel a figyelmet Zárug, de hozzáteszi azt is, hogy "volt a rendszerváltozás óta soha nem tapasztalt politikai szándékegység a társadalomban a jelentős változásra, amely kétharmados politikai, vagyis akár alkotmányozásra is feljogosító többséget eredményezett egy rendszerváltó párt oldalán a parlamentben".

Zárug: Jól döntött a kormányzat

Zárug kijelentette: mindennek a fényében "az elmúlt húsz évben először adott felhatalmazást a magyar társadalom rendszerváltó - nem posztkommunista - erőnek struktúramodernizáló változások meghozatalára". Politikailag tehát van létjogosultsága az alkotmányhoz való hozzányúlásnak, ahogyan bizonyos az is Zárug szerint, hogy az 1989-ben módosított alkotmány kereteinek, működésének korrekcióira is szükség volt/van már. Ha nincs forradalmi helyzet, akkor nyilván forradalmi alkotmányozásnak nincs értelme, pontosabban nem lenne helye. Így viszont akkor csak az alkotmány korrekciója marad lehetőségként - teszi hozzá a szakember.

A tavaly nyári alkotmánymódosító láz - úgy tűnt - egy dinamikus korrekciós folyamatot bont ki, ám csakhamar adódott a kérdés, van-e jogi értelme egy ideiglenes alkotmányt, annak funkcionális hibáit korrekciós módon kijavítani - emlékeztet Zárug, s mint hozzáteszi, a kormány és a Fidesz helyes választ adott a felvetett kérdésre, vagyis "nem, nincs értelme egy ideiglenes, számozás szerint diktatúrát idéző (1949. évi XX. tv.), tartalmilag az elmúlt húsz évben számtalan problémát felvető alkotmányt módosítások sokaságával átalakítani - főleg akkor, ha alkotmányozó többsége van egy 1989-ben rendszerváltó oldalon ülő politikai szövetségnek".

Vagyis abban a kérdésben, hogy van-e alkotmányozási kényszer, vagy nincs, sok mindenkinek egyszerre van igaza. Igaza van azon alkotmányjogászoknak, akik azt mondják, hogy nincs tiszta alkotmányozási helyzet az alkotmánytan szerint, és igaza van azoknak is, akik a 2010-es politikai többséget alkotmányozásra feljogosítónak, s egyben társadalmi felhatalmazásként értelmezik, különösen akkor, ha a korrekció szükségességében két ellenzéki - új - politikai erő, a Jobbik és az LMP is egyetért - állítja a szakember.

Fönnáll az alkotmányozási kényszer

A legfőbb kérdés az alkotmányozás kezdetén az volt, hogy van-e kényszer, vagy nincsen - mondta el az MNO azon felvetésére Boros Bánk Levente, miszerint szükséges volt-e ennek a lépésnek a meghozatala a kormánypártok részéről. A politológus szerint ez a kényszer fönnáll, mivel a közép-európai térségben egyedül hazánknak nem született új alaptörvénye az 1989-90-es rendszerváltáskor, miközben a jelenleg hatályos alkotmányt eleve ideiglenesnek tervezték. Ideje volt már egy új alkotmány megfogalmazására, amihez kellett a politikai csillagzat szerencsés együttállása is - fogalmazott a szakember.

Erősségek és gyengék

Zárug a készülő alaptörvény erősségeként említette, hogy jól szerkesztett, világos szövegezésű, speciális elemeket is tartalmaz - mondjuk a költségvetési mozgástér alkotmányos kijelölése kapcsán -, és világosan kijelöli, hogy mivel vállal és mivel nem jogkontinuitást történelmi dimenzióban. Modern chartának lehet nevezni a szöveget - jelentette ki Zárug arra a felvetésre, hogy Joseph Daul szerint is modern, európai szöveg készül.

A szakember szerint ugyanakkor kritika is érheti a szöveget. Szavai szerint modern, "mert követi a 90-es, 2000-es évek európai pragmatikus alkotmányozási trendjét, csakhogy ez egy neoliberális trend. Jól mutatja ezt a szociális jogok terén történt visszalépés. E felfogás szerint az állam az alkotmányban ne nagy célokat, hanem a legminimálisabb vállalásokat rögzítse". Zárug az egészségügy, oktatás, munka, munkabér, kisebbségek területeit emelte ki. Ez mind olyan terület, ahol valóban modern a charta, csak nem biztos, hogy egy elöregedő, beteg társadalom mögül jó, ha az alkotmány által az állam ki akar somfordálni - teszi hozzá a szakember. - Sajnálatos, hogy a magukat szocialistáknak mondók még csak észre sem vették ezt a problematikát. Ehelyett politikai pecsenyesütő grillpartikat szerveznek részországgyűlés címén.

Finomhangolás

A kritikák élét szerinte úgy lehetne elvenni, ha finomítanák "a végtermék, a megszavazásra kerülő charta" anyagát. Ha még néhány jó felvetés vagy korrekció bekerül az alaptörvénybe, joggal mondhatja a beterjesztő: itt volt a lehetőség, miért nem tetszettek alkotmányozni? - hívja fel a figyelmet a politológus. Hiába, az MSZP-n mint posztkádári utódpárton 2010-ben túllépett a történelem - felelte az MNO azon felvetésére, hogy az MSZP megint külföldön "túrázik".

Aktuálpolitikai csatározások

Boros Bánk úgy látja, hogy az alkotmányozás az aktuálpolitikai csatározások része lett, mivel az ellenzék vagy bojkottálja, vagy nem szavazza meg az új törvényt. Az ellenzéki pártok folytatják az elmúlt 20 évben megszokott háborúskodó politikát, és ebben a kérdésben semmilyen konstruktivitást nem mutattak - tette hozzá. A politológus szerint ez a két új ellenzéki párt esetében (Jobbik, LMP) különösen fájó, mivel ők is teljes mértékben belesimultak a korábban megszokott ellenzéki szerepbe. Az alkotmányozási folyamat mindenképpen csorbát szenvedett azáltal, hogy az ellenzék még saját koncepciót sem nyújtott be, ami ellenkezik a demokrácia alapvető logikájával, hiszen nincs lehetőség érdemi párbeszédre kormány és ellenzék között - hangsúlyozta a szakértő.

Időtényező

Boros Bánk szerint a kormánypártok viselkedése az ellenzék értékelésével ellentétben azt mutatja, hogy hajlandók befogadni a saját koncepciójukkal szembeni véleményeket is, amire jó példa, hogy a Nemzeti Konzultáció révén ejtették a gyermekek után járó szavazati jog bevezetését. Az új alaptörvény legitimációját alapvetően majd az idő dönti el, hogy az emberek magukénak érzik-e és elfogadják-e az új alkotmányt - mutatott rá a politológus. Az ellenzéki obstrukció természetesen ez ellen hathat, és a pártok elutasító kommunikációja is jelentős befolyásoló hatással lehet - tette hozzá Boros Bánk. A politológus rámutatott arra is, hogy formális szempontból azonban nem lehet megkérdőjelezni az alkotmányozás legitimációját, hiszen egy szabad választáson szerzett parlamenti többség a jelenlegi alkotmányos szabályok szerint fogadhatja el az új alaptörvényt.

A Nemzeti Konzultáció szükséges, de nem elégséges a társadalmi legitimáció szempontjából - utalt Boros Bánk az esetleges népszavazás megtartására. Kiemelte, hogy természetesen egy népszavazáson csak egy eldöntendő kérdést lehet föltenni, és egy ilyen ügyben ez eléggé leegyszerűsítené a kérdés súlyát. Jogos Orbán Viktor véleménye, miszerint egy népszavazáshoz képest a Nemzeti Konzultáció révén sokféle és részletes kérdésre lehetett válaszolni. Ha bármilyen népszavazás lenne, akkor az az alaptörvényen túl az aktuálpolitikai helyzetről is szólna, és mindenképpen torzítaná az eredményt - fogalmazott a lapnak a politológus. Boros Bánk szerint több szempontból is bonyolult helyzetet teremtene, ha valamilyen formában ez a kérdés népszavazásra kerülne, éppen ezért előtte mindenképpen alaposan át kellene gondolni, hogy pontosan milyen kérdést érdemes feltenni a választóknak.