Orbán: A Nemzeti Konzultáció nagyszerű érték + videó
Többek között az alkotmányozásról, a Nemzeti Konzultációról, és az önkormányzatok gazdálkodásáról beszélt Orbán Viktor a HírTV Péntek 8 című műsorában.
Dátum: 2011-04-01 21:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=160955
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 12:25:10.802065, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tavalyi évben a költségvetési hiány mégsem lett 3,8 százalék, 4,2 százalék körül alakult. Orbán Viktor kifejtette, a költségvetés három nagyobb elemből áll: az elkülönített pénzalapokból, például a TB-kasszából, a központi költségvetésből és vannak az önkormányzatok. Az első két elem jól teljesített, de az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. Ne kárhoztassuk az önkormányzatokat, azért szaladt el a hiány, mert az elmúlt nyolc évben kivéreztették őket, láthatóan nem tudták befoldozni a költségvetésüket - tette hozzá. A miniszterelnök aláhúzta: új korszaknak kell kezdődnie az önkormányzatok gazdálkodásában is. Inkább lássanak el kevesebb feladatot, de azt lássák is el, az állam pedig vegyen vissza néhány feladatot. Szigorítani kell az önkormányzati gazdálkodás rendszerét - tette hozzá. A kormányfő szerint az önkormányzati szektorban adósságrendezést kell kialakítani.
A Nemzeti Konzultációt Orbán Viktor nagyszerű értéknek tartja. Emlékeztetett: a Fidesz 2005-ben indította útjára a kezdeményezést, hogy a hagyományos, négy évenkénti választás mellett az állampolgárok különböző formában, különböző kérdésekben részt tudjanak venni az ország közös ügyeinek kialakításában. Újabb és újabb konzultációkat fogunk indítani, hogy a magyar választópolgárok a demokráciát ne a négy évente egyszer leadott voksként éljék meg, hanem legyen módjuk arra, hogy azokban az ügyekben, melyek számukra fontosnak, el tudják mondani a véleményüket - tette hozzá. Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik az, hogy hogyan kell kapálni - jegyezte meg Orbán Viktor az ellenzéki kritikák kapcsán, aláhúzva: Nemzeti Konzultációt Magyarországon eddig csak a Fidesz csinált.
Orbán Viktor kifejtette: a választópolgárok részéről nagy igény mutatkozott meg, hogy az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jognak teremtsék meg az erős alkotmányos alapjait. Ez meg fog történni - jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: az önvédelemhez és a tulajdonhoz kötődő védelem joga szélesedni fog. Az alkotmány világossá teszi, hogy a sérelmet szenvedő, az áldozat jogai az erősebbek - szögezte le a kormányfő, és ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető törvénykönyvet is át kell gondolni.
Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvényben, a kormányfő úgy fogalmazott: mondassék ki, hogy képességei, egészségi állapota, felkészültsége arányában mindenkinek hozzá kell járulni ahhoz, hogy az ország működjön, gyarapodjon és előre haladjon. Kifejtette: arra kell törekedni, hogy akinek a piac nem ad munkát, annak az állam közmunka lehetőséget kínáljon.
A határon túli magyarok szavazati joga kapcsán Orbán Viktor leszögezte: mélyreható változásról beszélünk, hiszen megszűnik a határon túli magyar, mint olyan. "Semmi értelme többé különbséget tenni a nyugaton élő meg a Kárpát-medencében élő, határon túli magyar között. Ez megszűnik. Vannak a magyarok. Úgy ahogy vagyunk mindannyian Melbourne-től Csíkszeredáig" - húzta alá a kormányfő, hozzátéve: az új alaptörvény készülő szövege nem is használja a határon túli magyar kifejezést, hanem a határainkon kívül élő magyarokról beszél. Miután a nyugati világban élő magyaroknak eddig is volt szavazati joguk, ezért nem történik más, mint felszámolunk egy diszkriminációt. Bárhol is él egy magyar a világban, gyakorolhatja a választójogát - tette hozzá. Kifejtette: az alkotmányozás után az Országgyűlés dönt majd a választójogi törvényben arról, hogy ez a szavazati jog milyen legyen.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gyermekek után járó szavazati jogot az emberek a Nemzeti Konzultáció során nagy többséggel elutasították, így az nem fog szerepelni az alaptörvényben. A kormányfő nem tartja indokoltnak a szavazati jog megadását 18 év alatt.